késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Sok hallgató menekülhet meg a tandíjfizetéstől
Az átsorolásra vonatkozó szabályok az elmúlt években többször is változtak. 2016 előtt az általánosnak mondható intézményi szisztéma úgy nézett ki, hogy az előírt kreditpontoknak legalább a felét kellett megszerezni ahhoz, hogy valakit ne soroljanak át költségtérítéses képzésre.
A legtöbb helyen ez azt jelentette, hogy egy tanév alatt minimum harminc kredit kellett ahhoz, hogy továbbra is az állam finanszírozza egy-egy hallgató felsőoktatási tanulmányait
– idézte fel a VG megkeresésére a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell.
2016-ban a rendszer megváltozott – folytatta –, központi szabályozás lépett életbe, amely mindenkinek egységesen évi legalább harminchat kredit megszerzését írta elő az ingyenesség fenntartásához. Emellett a tanulmányi eredményre vonatkozó kritériumokat is rögzített az akkori kormányrendelet, ami évről évre 0,25-dal emelkedő minimumátlagokat hozott. Éppen az utóbbi elvárás miatt több szakember is arra számított akkortájt, hogy már 2019-re jócskán megugorhat azoknak a hallgatóknak a száma, akiknek fizetniük kell a képzésért. Ez azonban akkor nem történt meg, a 2020-ban kitört koronavírus-járvány miatt pedig nem tudni, hogy később bekövetkezett volna vagy sem, ugyanis a pandémiára hivatkozva elmaradt az átsorolás.
Vizsgázás járvány idején
Az azonban tény, hogy a Covid-járvány idején az osztályozási trendek igencsak megváltoztak, mivel az online megtartott vizsgákon nem volt olyan nehéz megszerezni egy-egy jobb érdemjegyet
– mondta a sajtófőnök. A HÖOK viszont azzal számol, hogy a jelenléti oktatás visszaállításával romlanak a tanulmányi eredmények. Ezt egy idén tavasszal végzett felmérésük is alátámasztotta, amely azt jelezte előre, hogy idén nagyobb volumenű átsorolás várható. Ezzel a helyzettel azért is kellett kezdeni valamit, mert az Oktatási Hivatal kutatása szerint az a hallgató,
aki átkerül a fizetős képzésbe, nagyobb eséllyel morzsolódik le, mint az állami finanszírozásban tanuló vagy eleve költségtérítéses társai.
Az osztatlan képzésen lévő átsorolt hallgatóknak például a 81 százaléka már ténylegesen nem iratkozott be a következő félévekben.
Visszaállított autonómia
Mindezek miatt a hallgatói érdekképviselet azt javasolta, hogy álljon vissza a rendszer a 2019-es előírásokra, amelyek alapján akkor tanulmányi okokból – vagyis mert nem érte el a kiszabott átlagot vagy kreditet – 8408 hallgatót soroltak át. A kormányzat viszont úgy határozott – a felsőoktatási politikára mostanság jellemző deregulációval összhangban –, hogy
nagyobb fokú autonómiát biztosít a fenntartóknak az átsorolás területén is,
vagyis az ő kezükbe adta az adott intézményre érvényes szabályozás kidolgozását. A hat nem alapítványi formában működő állami egyetem esetében a fenntartó szakminisztérium a HÖOK tudomása szerint az ő javaslatukat megfogadva visszaállítja a 2019-es minimumátlagokat.
Az alapítványi fenntartású intézményeknél a napokban – legkésőbb augusztus 31-ig – születnek meg a szenátusi döntések az átsorolási szabályokról, amelyek nem lehetnek szigorúbbak annál, mint ami az eredeti előírásban szerepelt volna.
Az intézményeknek nem érdekük a nagyarányú átsorolás, éppen a lemorzsolódás előbb említett veszélye miatt, így a HÖOK arra számít, hogy a legtöbb egyetemen és a legtöbb szakon a korábbiakhoz képest inkább enyhébbek lesznek az átsorolási szabályok
– nyilatkozta lapunknak Budai Marcell.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.