Sűrűnek ígérkezik az őszi parlamenti szezon

A nyári ülésezés befejezésekor elhangzott bejelentés szerint az Országgyűlés várhatóan szeptember 26-án kezdi meg az őszi munkáját, s bár így három hónapnál is rövidebb lesz a rendszerint december közepéig tartó ülésszak, feladat annál több vár a képviselőkre.

Megegyezés Brüsszellel az uniós források ügyében

A Ház egyik legsürgetőbb feladata az Európai Bizottsággal való megegyezést szolgáló törvényjavaslatok elfogadása lesz.

Egyelőre két indítvány fekszik a parlament asztalán, mindkettő Varga Judit igazságügyi miniszter beterjesztésében. Az egyik a büntetőeljárási törvényt módosítaná, bevezetve egy teljesen új, eddig ismeretlen eljárási mechanizmust a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetére. A másik javaslat a jogalkotási és jogszabály-előkészítési törvényeken változtatna, erősítendő a társadalmi egyeztetés folyamatát. Ám számos további jogszabály módosítását is előrevetítette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón, amelyen biztosnak nevezte, hogy 

az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalásokkal összefüggésben. A kormány azt vállalta, hogy ezeket október végéig elfogadja az Országgyűlés. Az egyik vállalás, hogy a pedagógusbérek öt éven belül elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát – közölte a tárcavezető, aki szerint ez az arányait tekintve az „orvosbérek rendezésével rokon”.

Új állami beruházási törvény

A Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumban a napokban lázasan dolgoznak az állami beruházásokról szóló új törvény előkészítésén. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az előterjesztés időzítésével kapcsolatban korábban azt közölte: júliusban beérkezett számos szakmai és civil szervezet javaslata a témában, ezeket elemezték, értékelték, ebben a hónapban pedig a tárca munkatársai előkészítik a törvényjavaslatot megtárgyalásra. Szándékaik szerint 

Lázár János pedig a törvényjavaslattal kapcsolatban egyeztetést fog kezdeményezni a parlamenti frakciókkal. A miniszter néhány hete arról beszélt, hogy a jogszabály új pénzügyi-gazdasági viszonyokat fog teremteni, és új beszerzési, pályáztatási, tervezési, valamint elszámolási rendszert hoz létre.

Finn és svéd NATO-csatlakozás

Ugyancsak őszre maradt egy fontos külpolitikai döntés, a Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló két törvényjavaslat elfogadása. A harminc NATO-szövetséges ország július 5-én írta alá a két észak-európai állam csatlakozási jegyzőkönyvét, és ezzel a tagsági kérelmüket a szövetség fővárosaiba küldték törvényhozói megerősítésre. Az integrációs jegyzőkönyveket ugyanis valamennyi tagország nemzeti parlamentjének jóvá kell hagynia. 

amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja után kezdeményezett Helsinki és Stockholm.

Zárszámadás és szakpolitikai javaslatok

Mindezek mellett a minisztériumok szakpolitikai előterjesztései is sorra érkeznek majd a Ház elé. Ezek listáját a kormány őszi törvényalkotási programja tartalmazza, amely szerint előzetesen tizennégy javaslattal készülnek a tárcák szeptember–decemberre. Az Agrárminisztérium például módosítaná az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényt, hogy többszintű jogszabályi háttér biztosításával, egységes keretek között szabályozza a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, a borászati termékek és a szeszes italok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmát érintő kérdéseket.

Az igazságügyi miniszter javaslatára fogyasztóvédelmi előírások változhatnak annak érdekében, hogy a piacfelügyeleti hatóságok külföldi székhelyű, de magyar fogyasztóknak értékesítő vállalkozásokkal szemben is el tudjanak járni a jövőben.

a technológiai és ipari tárca pedig egy nagy terjedelmű, közlekedési tárgyú előterjesztéssel. Az utóbbival eredetileg azt tűzték ki célul, hogy az NKK Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt.-t jelöljék ki a helyközi személyszállítási közszolgáltatások, valamint a vasúti pályahálózat megrendelői funkciónak ellátására országos közlekedésszervezőnek. A társaság azonban tiszavirág-életűnek bizonyult, hiszen miután átkerült az építési tárcához, rögvest bejelentették a megszűnését. Egy e heti technológiai és ipari miniszteri rendelet egyébként a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezetet jelölte ki országos közlekedésszervezőnek.