Végérvényesen eldőlt: Magyarország az autóipari forradalom élvonalában

Habár ma még minden a gazdasági nehézségekről, az ellátási láncok zavarairól és a csiphiányról szól, a magyar gazdaság és benne az ipar kilátásai középtávon már kifejezetten bizakodásra adnak okot:

Az autóipar átalakulásának folyamatába történő bekapcsolódásunk az elmúlt években vett lendületet, döntően a két dél-koreai vállalat, a Samsung és az SK Innovation jóvoltából. Ez utóbbi nevéhez volt köthető Magyarország történetének eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása, a 680 milliárd forintból felépülő iváncsai gyár éves szinten 30 gigawattóra gyártókapacitással fog rendelkezni. De a CATL ezt is felülmúlja, ennek több mint a háromszorosát, 100 gigawattórát lesz képes előállítani a debreceni üzem. Nem tudni, hogy a május végén az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban számolt-e ezzel a termelési értékkel a kormány, de már abban is úgy kalkulált, hogy 2025-re Németország után Magyarország fog rendelkezni a legnagyobb kapacitással Európában. 

Németország után Magyarországon terjeszkedik a CATL

Ott nem tart a magyar akkumulátoripar, hogy az egész nemzetgazdaság növekedési ütemére jelentős hatással legyen, de uniós összevetésben 2020-ra már a második legnagyobb volt Németország mögött, ennyiben tehát tekinthető Magyarország akkumulátorhatalomnak – mondta a VG-nek Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója. A szakember kiemelte, hogy 2018 óta látványos hazánkban az akkumulátorgyártás felfutása, akkor még nulla százalék volt az ágazat feldolgozóipari részesedése, ez 2020-ra 1,8 százalékra emelkedett. 2021-re vonatkozóan még nincs adat, de szerinte ez az arány tavaly is tovább emelkedhetett. Jelenleg úgy fest, hogy a jövőben egyértelműen Németország lesz az elektromobilitáshoz köthető európai akkumulátorgyártás centruma – tette hozzá –, nem mellesleg a CATL Németországban is épít egy hasonló kapacitású gyárat.

– erősítette meg a szakértő, ugyanakkor jelezte, az ipar minőségi előrelépését tekintve már nem sok jóval kecsegtet. A legfrissebb elérhető – 2019-es – adatok alapján a TEÁOR 27.20-as szakágazat eleve a feldolgozóipari átlagnál alacsonyabb hozzáadottérték-tartalmú iparág, nemcsak Magyarországon, de az EU-ban is. Az Európai Unióban a feldolgozóipar hozzáadottérték-tartalma 29 százalék volt 2019-ben, az akkumulátor- és szárazelemgyártásé pedig csak 20 százalék. „Ezen belül Magyarország nagyjából a szokott formáját hozza: 2019-ben a magyar akkumulátor- és szárazelemipar hozzáadottérték-tartalma 15 százalék volt, 5 százalékponttal alacsonyabb, mint az EU-átlag” – mutatott rá Matheika Zoltán.

Ádáz harc folyhatott a beruházásért

Ha azt gondolnánk, hogy ezekért a technológiákért nem folyik éles harca világban, elég csak a szomszédos Szlovákia politikusainak reakciójára figyelni, a korábbi miniszterelnök, Igor Matovic, a jelenlegi pénzügyminiszter szúrt oda a gazdasági miniszter kollégájának, hogy Magyarország elszáguld Szlovákia mellett. Északi szomszédunk aggodalma egyáltalán nem véletlen, Szlovákia az egy főre jutó termelési érték alapján a világ vezető autóhatalma, az ötmilliós ország éves szinten egymillió autót gyártott le a járvány előtt, tehát az országnak egyáltalán nem mindegy, hogy az autóiparban zajló technológiaváltásba miképp kapcsolódik be. És azt sem szabad elfelejteni, hogy 2015 óta óriásit fordult a világ, akkor még ők happolták el hazánktól a Land Rover-gyárat, azóta viszont fordult a kocka, miután a BMW is nálunk kötött ki. A hírek szerint a CATL sem véletlen tört lándzsát Magyarország és Debrecen mellett, sokat nyomhatott a latban, hogy a cívisvárosban építi fel legújabb gyárát a német autóipari cég.

A növekedést is meg fogja tolni

Lényegesen felülírja a növekedési várakozásokat – ezt Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője mondta a beruházásról. A szakember szerint egyelőre nehéz pontos becslést adni, hogy mennyivel járul hozzá a GDP-bővüléséhez, de biztos, hogy számottevő lesz a hatása. Emlékeztetett a Mercedes-beruházásra, amelynél ez a mostani hétszer nagyobb lesz, az akkor fél-egy százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termékhez. Arra számít, hogy fokozatosan fog felépülni a debreceni gyár, valószínűleg 2030-ig elnyújtva adják át az egyes termelési egységeket, folyamatosan kielégítve az itteni autógyárak akkumulátorkeresletét.

Szerinte 2024-ben már a beruházási adatokban megjelenhet, 2025-től pedig a termelésben is, amely így a 2030-ig terjedő időszak GDP-jét támogatja majd.