Július végére új csúcsra, 4584,6 milliárd forintra emelkedett a nem pénzügyi vállalatok devizahiteleinek állománya, ami erőteljes, 27,7 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az állomány megugrása nyomán a devizahitelek aránya egyetlen év alatt 37,5-ről 40,4 százalékra ugrott a céges portfólióban: ez még akkor is figyelemre méltó fejlemény, ha figyelembe vesszük, hogy korábban már akadt példa messze 40 százalék feletti részesedésre is.
A devizahitelek állományának átlagosnál jóval gyorsabb ütemű növekedésének két fontos oka lehet. Az egyik, hogy a forint árfolyamának változása is nyilvánvalóan tükröződik az MNB hazai fizetőeszközben vezetett statisztikáin is. A másik, hogy a vállalatok egy része a gyors ütemben emelkedő piaci forinthitelkamatokra reagálva inkább a devizában (főként euróban) való finanszírozás felé fordul, miután így kedvezőbb árazás érhető el.
Ez nem jelenti azt, hogy a cégek nyakra-főre devizában kezdenének eladósodni, hiszen ez az árfolyamkockázat – és persze a bankok által alkalmazott szűrők – miatt csak akkor reális opció, ha az adott vállalkozás bevételeinek legalább egy része idegen fizetőeszközben keletkezik.
A jegybank statisztikái viszont arra engednek következtetni, hogy a vállalatok egyre nagyobb arányban fordulnak a devizahitelek felé. Miközben a tranzakciók – tehát az új hitelfelvételek és a törlesztések – eredeti egyenlegét vizsgálva a múlt év első hét hónapja még bő 88 milliárdos mínuszt hoztak a céges devizahiteleknél, addig az idén január és július közötti időszakban már a hitelfelvételek kerültek többségbe, ráadásul több mint 430 milliárd forinttal.
A vállalati hitelpiac egyébként a jegybanki statisztikák szerint nem teljesített rosszul az év első felében: a teljes céges hitelportfólió mérete a nyár közepén már meghaladta a 11 340,2 milliárd forintot, ami amellett, hogy dinamikus, 18,3 százalékos növekedést tükröz éves alapon, új történelmi csúcs is.
Figyelemre méltó azonban, hogy – ellentétben a korábbi évekre jellemző trendekkel – a júliusig számolt egy év már a folyószámlahiteleknél és az egyéb, éven belüli konstrukcióknál hozott az átlagnál jóval erőteljesebb mértékű állománybővülést.
Ennek nyomán a vállalati állomány szerkezete is átalakult némileg az egy évvel korábbihoz képest: míg például a folyószámlahitelek és az egyéb, éven belüli lejáratú kölcsönök együttes részesedése 21,3-ről 22,7 százalékra nőtt, addig az öt éven túli lejáratúaké 52,3-ről 50,7 százalékra olvadt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.