A római jogban gyökerező alapelv, hogy a szerződéses kötelezettségeket teljesíteni kell, a kockázatvállalás pedig a szerződések velejárója. Ennek megfelelően eddig a hazai bírósági gyakorlat is az volt, hogy a piaci viszonyok változásának lehetőségét a szerződő félnek a kontraktus megkötésekor nem szabad figyelmen kívül hagynia, az ebből eredő rizikót viselnie kell – elevenítették fel a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai annak apropóján, hogy nemrég egy ehhez képest gyökeresen más bírósági döntés született.
A VG-nek küldött közleményükben előzményként felidézték, hogy már tavaly született egy olyan óvatos előrelépést jelentő ítélőtáblai határozat, amely a korábbi madárinfluenza-járványt fogadta el vis maiorként. Bár a bíróság az akkori ügyben is megerősítette, hogy a gazdasági válságjelenségek fő szabály szerint nem minősülnek vis maiornak, a határozatban ettől függetlenül arra a megállapításra jutottak, hogy a madárinfluenza-járvány – mint természeti eredetű, elháríthatatlan erő – rövid időn belül olyan jelentős, drasztikus piaci változásokat okozott, amelyek emberi eszközökkel nem elháríthatók.
Ezért a bíróság a madárinfluenza-járványra tekintettel megállapította a szóban forgó szerződés teljesítésének lehetetlenné válását.
Az újabb ítélőtáblai döntés azonban az említett 2021-es határozatnál is továbbment.
A fenti előzmények fényében a Fővárosi Ítélőtábla nemrég meghozott döntése mérföldkőnek mondható, hiszen az már kifejezetten a koronavírus-járványra és az azzal összefüggő kormányzati intézkedésekre tekintettel ismerte el, hogy adott esetben a szerződő fél szabadulhat a szerződéses kötelezettsége alól. A konkrét ügy tárgya egy bérleti szerződés volt; a határozat értelmében a pandémia és annak megfékezésére tett kormányzati intézkedések kívül esnek mind a bérbeadó, mind a bérlő érdekkörén. A Fővárosi Ítélőtábla kimondta azt is, hogy ebben az összefüggésben a koronavírus-járvány vis maior helyzetnek minősül
– idézte a közlemény Faragó Jánost, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászát.
Az ítélőtábla meglátása szerint a bérlemény, egy cipőbolt, a pandémia és az elrendelt korlátozások következtében alkalmatlanná vált a szerződésszerű használatra – hiszen a kijárási tilalom alól nem jelentett kivételt a cipőbolti vásárlás sem –, ennek kockázatát pedig a bérlő nem köteles viselni. Mivel a bérlemény használatát kizáró korlátozás kívül esik a bérlő érdekkörén,
a polgári törvénykönyv alapján erre az időszakra bérleti díjat nem köteles fizetni
– magyarázta a szakértő.
Kelemen Dániel, az iroda ügyvédje hozzátette: mivel jelenleg is több olyan jogvita van folyamatban bíróságok előtt, amelyek részben vagy egészben a pandémiával összefüggő okból merültek fel, a vonatkozó bírói gyakorlat továbbra is kialakulóban van.
Ugyanakkor az előbbi döntések alapján úgy tűnik, a bíróságok egyre inkább nyitottnak mutatkoznak arra, hogy az átfogó társadalmi jelenségeket egy-egy adott jogviszony vonatkozásában vis maiorrá minősítsék
– mondta.
A PwC Legal jogászai elképzelhetőnek tartják, hogy az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai és az azzal összefüggő kormányzati intézkedések is válhatnak olyan jelenséggé, amelyek adott esetben – a konkrét tényállástól függően – alapot adnak egy-egy szerződő fél részére a kötelmeik alól való szabadulásra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.