Habár Magyarország egy teknőben fekszik és nálunk a szélbiztonság nem jelentős, a kormány mégis úgy gondolja, hogy változott a világ, a technológia, eljött ezeknek az erőműveknek az ideje, és engedélyezni fogja az építésüket - ezt az ipari és technológiai miniszter jelentette be ma este a Mathias Corvinus Collegium rendezvényén.
Palkovics László több részletet nem árult el, de a bejelentés önmagában is fordulópontot jelent: egy sok éves tilalom feloldását vetíti előre.
Egy 2016-os kormányrendelet értelmében ugyanis nem lehetséges szélfarmot telepíteni a lakott területtől számított 12 kilométeres védőtávolságon belül. Ez a kikötés a gyakorlatban azt jelenti, hogy
lényegében nincs olyan pont Magyarországon, ahol lehetséges szélerőművet felállítani.
A 12 kilométeres védősáv egyébként európai összevetésben szigorú. Nyár közepén derült ki, hogy Lengyelországban megindulhatnak a szélerőmű-fejlesztések, miután a lengyel kormánya jóváhagyta a szélenergiával kapcsolatos szabályozás módosítására vonatkozó javaslatot. Így a befektetők előtt megnyílt az út, hogy a szárazföldön szélturbinákat telepítsenek. Ehhez a szabályozás szerint 1600 méteres védősávot kell képzeni.
Palkovics László augusztusban egy török lapinterjúban már kitért rá, hogy 180 fokos váltás jöhet a hazai szélenergia-szabályozásban. Akkor úgy fogalmazott, hogy Magyarország az energiaátalakítási tervnek megfelelően fokozatosan átáll a megújuló, illetve alternatív energiaforrásokra. 2023 végére a napenergia-termelés kapacitását 3 gigawattról 8 gigawattra növelné, ezt pedig a szükséges berendezések magyarországi gyártása esetén 20-24 gigawattra lehet felfuttatni.
Megjegyezte, hogy Magyarország más alternatív energiaforrások kiaknázását is tervezi, mint a biogáz, a biometán és a biomassza, és hogy
a geotermikus és a szélenergiába való befektetésekkel együtt a következő tíz évben 16 milliárd euró értékben valósulhat meg invesztíció.
A szélenergia említése váratlan kormányzati szinten. A közelmúltban azonban Orbán Viktor is beszélt róla a parlamentben. A kormányfő azt mondta, hogy viták zajlanak a kormányon belül is a szélenergiáról és egyelőre nincsenek meggyőződve arról, hogy szükséges a szélenergia-termelés újraindítása.
Szívesen vesszük, hogyha a magyar parlament is megvitatja ezt a kérdést, és elmondja a véleményét a magyar kormánynak
- tette hozzá.
Az MCC-s előadásában Palkovics László az energiakrízisről is tájékoztatást adott. Szerinte a magyar gázellátás jobb állapotban van, mint az európai. A legoptimistább, legbiztosabb szcenárió a mostani fűtési szezonban jelenleg az, hogy
Magyarország rendelkezik elegendő gázszerződéssel, -kapacitással és tárolói kapacitással, hogy március 9. előtt a kereskedelmi gázkészlet nem fog elfogyni.
Ha pedig mégis elfogyna, akkor van 1,2 milliárd köbméter stratégiai tartalék. A cél azonban, hogy Magyarország 2050-re karbonsemlegessé váljon, másrészt ne fogyasszon többet 3-4 milliárd köbméter gáznál évente. Jelenleg ez a szám ugyanis túl magas, 11,5 milliárd köbméter.
A tárcavezető kiemelte: az orosz–ukrán háború is rámutatott, mekkora a kitettsége az országnak gáz terén. Éppen ezért a kormány egyik legfőbb célkitűzése, hogy a jövőben ne függjünk egy olyan energiaforrástól, amelynek csak egy kis részét állítják elő Magyarországon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.