BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lázár János: elkészült az új építőipari kerettörvény

Nem csak az ár lesz a döntő, 50 százalékban társadalmi szempontokat is figyelembe fognak venni – mondta Lázár János építési és beruházási miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) konferenciáján, Budapesten, ahol a tárcavezető bejelentette, hogy több hónapos előkészítő munka után elkészült az új építőipari kerettörvény, amelyet szerdán tárgyal meg a kormány. Január elsejével pedig egy új szakasz kezdődhet a hazai építőiparban.

Az új kerettörvény kivezethet abból a gödörből, ahol az építőipar jelenleg leledzik – mondta Lázár János építési és beruházási miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) konferenciáján, Budapesten. A tárcavezető elmondta, hogy összesen 26 szervezettel folytattak egyeztetést az új kerettörvény kapcsán, 900 javaslat döntő részét beépítették az új szabályozásba.

Jelentem elkészült az új kerettörvény

– mondta Lázár János, hozzátéve, hogy január elsejével egy új szakasz kezdődik a hazai építőiparban. 

Kallus György / Világgazdaság, ÉVOSZ, 2022.10.11.
Kallus György / Világgazdaság

Szerinte továbbra is érződik a lemaradás az építőipar minőségében Kelet és Nyugat között. Szerinte az elmúlt 12 évben sem csökkent olyan mértékben a különbség, mint amennyire kellett volna. Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás ígéretét ezzel a törvénnyel beteljesíthetik.

Szándékaink szerint a mérnökök kapnak lehetőséget

– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy nagyobb szakmai befolyást szeretnének adni a hazai mérnököknek. Szerinte az új kerettörvény protekcionista is. 

Lázár János szerint a törvénytervezet nem csupán politikai hiúságból, hanem nemzetgazdasági megfontolásokból készült. Szerinte az építőipari cégek már középtávon is előnyeit élvezhetik az új szabályozásnak. „A törvény hatására jobb lesz Magyarországon építőipari vállalkozónak lenni, mint volt” – tette hozzá. Magyarországon a magyarok hasznára, magyar munkából, magyar alapanyagból létesítsenek épületeket. Szerinte ez a törvény segíti, hogy az építőiparban is szülessenek olyan nagyvállalatok, amelyek a Molhoz és az OTP-hez hasonlóan regionális cégek, erre a következő évtizedben van esély szerinte. 

Lázár János jelezte, hogy holnap kerül a törvényjavaslat a kormány, majd októberben az Országgyűlés elé.

Továbbá létrehoznak egy érdekegyeztető tanácsot a szakma képviselőiből, szerinte ezek a módszerek kiválóan működnek más európai országokban is, például Németországban. 

Jelezte, hogy beruházási tervet kell készíteniük a minisztériumoknak is arra vonatkozóan, hogy 2035-ig milyen fejlesztéseket terveznek. Ez a lista a jövő év végére készülhet el.

Az állami beruházási listát minden évben felülvizsgálják, világos fejlesztési célokkal. Ez azt jelenti, hogy megváltozik a költségvetés rendje is, ugyanis minden beruházás a jövőben az építési és beruházási minisztériumhoz kerül, amely a jogi és a politikai felelősséget viseli.

A kötelező tervpályázat rendszerét vezeti be a kormány

– mondta, szerinte kiviteli tervig terveznek mindent, ezzel a tervezési felelősséget ellenőrzik. Növelik a műszaki ellenőr felelősségét. Minden kivitelezési dokumentumot egyeztetni kell a jövőben a leendő üzemeltetővel. Tehát az üzemeltető beleegyezése nélkül beruházás Magyarországon a jövőben nem indulhat. 

Jelezte, hogy nem csak az ár lesz a döntő, 50 százalékban társadalmi szempontokat is figyelembe fognak venni. 

Német mintára minden állami beszállítót minősítenek. Azok a vállalkozók, akik jól teljesítettek, előnyt fognak élvezni a következő közbeszerzés során. 

Nem rejtem véka alá, hogy vannak viták arról, hogy ez a patrióta kerettörvény kiállja-e az EU jogi normáit

– mondta a miniszter, szerinte ha Ausztriában vagy Németországban a saját cégek építik az autópályákat, akkor ennek Magyarországon is lehetségesnek kell lennie. Az új törvény egy kódex is lesz, egy salátatörvény – mondta.

Lázár János kérdésre elmondta, hogy nem maradunk jövőre sem beruházások nélkül, három lába lesz az építkezéseknek: az egyik Paks, amelynek szerinte jövőre mindenképpen el kell indulnia, az iparipark-fejlesztések, mint Iváncsa, vagy Debrecen akkumulátorberuházásai, valamint az autópálya-koncessziók, amelyek vállalták a fejlesztéseket. 

Nagy Márton szerint nem lehet olyan fejlesztést támogatnia az államnak, amely nem tartalmaz valamilyen energiahatékonysági beruházást. Jelezte, hogy tervezi: a Széchenyi-kártya programot jövőre csak energiahatékonyság növelésére lehet majd igénybe venni. 

Ugyanakkor arról is beszélt, hogy teljesen kiszámíthatatlan, milyen energiaárak lesznek pár év múlva. Elképzelhető, hogy a gáz ára ismét visszaesik 20 dollárra, ezért szerinte döntő, hogy milyen alternatív energiaforrásokra épít egy vállalat.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.