Török vámosok néztek szét Magyarországon
A magyar és a török vámszervek együttműködésének erősítése is segíti a két ország árucsere-forgalmának növelését és az egymás országain keresztüli török tranzit erősödését. A NAV épületében egyebek között e tárgyban is tartott csütörtöki egyeztetőt a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége (VJASZSZ), az eseményen részt vett többek között a szervezet törökországi partnere, a több mint 8000 tagot számláló isztambuli vámügynökszövetség (IGMD).
A rendezvényen a VJASZSZ elnöke, Berényi János felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök 2018 decemberében célul tűzte az akkor évi 3 milliárd dolláros magyar–török árucsereforgalom megduplázását. Arról, hogy e duplázásban hogyan segíthetők a fuvaroztatók és fuvarozók, tavaly kötött megállapodást a VJASZSZ és az IGMD. Mindazonáltal nem egyszerűen forgalomnövelésről, hanem a kombinált fuvarozás erősítéséről, a közúti szállítás részbeni vasútra tereléséről, összességében a tevékenység zöldítéséről is szó van, továbbá – mint arra Törökország magyarországi nagykövetségének tanácsosa rámutatott – növelni kell a beruházásokat is egymás országában.
Ötszáz török cég a magyar piacon
A Magyarországon bejegyzett mintegy 500 török cég a gazdaság számos területén aktív. Jelen vannak például a textil-, a jármű-, a hadi- és az ingatlaniparban. A Ferihegyen működő Celebi nevét mindenki ismeri, tavaly pedig a hírek között szerepelt, hogy a Sisecam török nagyvállalat mintegy 100 milliárd forintból üveg-csomagolóipari beruházást indít Kaposváron. Ez egyébként a cég első európai projektje. A beruházást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkori közlése szerint a magyar állam 14 milliárd forinttal támogatja. A miniszter erről azt követően beszélt, hogy Mehmet Mus török kereskedelmi miniszterrel Ankarában aláírta a magyar–török gazdasági és kereskedelmi bizottság alapító nyilatkozatát, a magyar Eximbank pedig 105 millió eurós hitelkeretet nyitott a két ország vállalati együttműködésének finanszírozására. A magyar kormány támogatásával létesít kétmillió euróból inkubátorgyárat is az orvosi berendezéseket gyártó magyar Medicor, továbbá a magyar állami segítséggel lép sok magyar vállalat a török piacra például az erőművek építése, a vízgazdálkodás és a nyomdaipar terén.
A csütörtöki fórumon elhangzottak szerint a török cégek Magyarországon eddig közel 800 millió dollárnyi ingatlanbefektetést indítottak, de a szám ennél sokkal nagyobb lesz a Debrecen melletti BMW-gyár felépítésével.
Dúskálnak a tranzitengedélyben a török kamionosok
A jórészt a tranzit által uralt magyar–török áruszállítás 70-80 százalékát a közúti fuvarozás uralja, de növelni kellene a kombinált fuvarozás súlyát környezetvédelmi megfontolásból és a sofőrök kímélése érdekében is Rónay-Tobel Beatrix, a Technológiai és Ipari Minisztérium főosztályvezetője szerint. Ismertette, hogy
míg korábban a török kamionosok évi 36 ezer tranzitengedélyt kaptak Magyarországra, egy 2020-as megállapodással 2021-ben már 94 ezerrel többhöz jutottak.
A pluszengedélyek megadásának az volt a feltétele, hogy emelkedjen a magyar fuvarozók részaránya, ami meg is történt: a növekedés 20-25 százalék. A közúti ellenőrzéseken fennakadt kamionosok többsége a vezetési és a pihenőidő betartásában hibázott, míg a második helyre a nemzetközi fuvarengedély (Bireg) problémái kerültek. A cél egyébként az ellenőrzések során, hogy aki korábban még nem hibázott, azt jellemzően nem is tartóztatják fel, helyettük a korábbi szabálysértőkre összpontosítanak.
Sok múlik a vámosokon
A gyors vámeljáráshoz jól előkészített anyagokra és jó ügyintézőkre is szükség van – erre Torda Csaba, a NAV dandártábornoka mutatott rá. Mint török kollégái figyelmét felhívta,
október 1-jétől Ukrajna is tagja az egységes uniós vámjogszabály-rendszernek
– amelyhez Törökország már korábban csatlakozott –, így a törököknek mostantól a fuvarok útnak indításakor az összes érintett uniós engedélyt ki kell terjeszteniük Ukrajnára is. 2023-ban megjelenik az EU-ban az egységes automatikus (papírmentes) importrendszer, amelyben az eddigitől eltérő adatstruktúrában kell elkészíteni az árunyilatkozatokat. Bár az importnyilatkozatokat nem a török fél állítja ki, hanem a magyar, de a magyar azokból az adatokból dolgozik, amelyeket a török oldalról kap. Egy évre rá ugyanez megjelenik az exportügyintézésben is.
Százéves lesz a baráti kapcsolat
A magyar–török baráti és kulturális együttműködési szerződés, egyben a diplomáciai kapcsolatok felvétele 2024-ben lesz százéves. Az évfordulót Magyarországon és Törökországban is több mint száz-száz eseménnyel fogják megünnepelni. Magyarországra hozzák például a Török Nemzeti Múzeum által őrzött magyar vonatkozású tárgyakat, alkotásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.