A fiatalok harmada zöld pénzügyi megoldásokra váltana

A Magyar Bankholding megbízásából készült országos kutatás célja, hogy felmérje a 18–30 év közöttiek zöldbankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását. A felmérésből kiderült, hogy habár a fiatalok sokat tesznek a környezet megóvása érdekében, és körükben már-már trendi a környezettudatosság, a bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget, valamint a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, miközben nyitottak a zöldalternatívákra is.

– mondta a kutatási eredményekről Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

A fiataloknak mások a bankolási szokásaik

A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett elsősorban a kedvező ár (58 százalék), másodsorban a kényelmi szempontok (51 százalék) miatt döntenek. Az is álláspont, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, kevesebb mint a használók harmadánál (30 százalék) játszott szerepet a döntésben.

A bankkártya (74 százalék), a lakossági folyószámla (58 százalék), illetve a kriptovaluta (17 százalék) van leginkább jelen a fiatalok életében mint pénzügyi termék vagy szolgáltatás. A kriptovalutával szembeni tartózkodást inkább az ismeretek hiánya táplálja (31 százalék), a fenntarthatósági szempontok nem jelentősek az elutasítók körében (9 százalék) – holott bizonyos kriptovaluták bányászata nagyon is környezetszennyező lehet.

A bankválasztásnál egyelőre a racionális szempontok számítanak

– 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike, ahogy a jól működő digitális megoldások is (37 százalékuknál). Emellett a válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. 

A kutatás rámutatott, hogy a bankokat jelenleg az olyan zöldmegoldások teszik vonzóvá a fiatalok számára, amelyek valójában bármilyen más cégre is vonatkoztathatók lennének – a digitalizáció az elsők között szerepel a korosztály számára. A szolgáltatóválasztás szempontjából nem tekinthető általános jelenségnek a környezettudatossági törekvések mérlegelése – a válaszadók csak 46 százaléka áll szerződésben olyan szolgáltatóval, amelynél a környezettudatosság a vállalati stratégia részét képezi.

Kevésbé relevánsnak ítélik a bankok szerepét 

A bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű – csak a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. Miközben az állam és a nagyvállalatok elöl szerepelnek a listán, addig a bankok, pénzintézetek, biztosítók – hiába jellemzően nagyvállalatok – a lista legvégén állnak. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. 

Zöldbankolás – kevesen értik, sokan választanák

A válaszadók több mint fele (51 százalékuk) nem hallotta még a „zöldbankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni, legtöbben a környezettudatos, környezetbarát, fenntartható kifejezéseket kapcsolták hozzá. A fiatalok tehát bizonytalanok abból a szempontból, hogy pénzügyi területen valójában mi lehet környezetbarát és mi nem. A válaszadók 33 százaléka azt nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. 

Ginzer Ildikó egy érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: a felmérés arra is rávilágított, hogy legalább annyi fiatalnak van valamilyen kriptovalutája, mint ahánynak állampapírja.