A magyar kormány szerint nem áll fenn az uniós forrásvesztés veszélye

Nem áll fenn forrásvesztés veszélye, legalábbis ez év végéig biztosan – értékelte a kormány egy háttérbeszélgetésen az Európai Bizottság tegnapi kiszivárogtatását az úgynevezett kondicionalitási eljárásról. A megjelent sajtóhírekből az derül ki, hogy a júniusi céloknak megfelelően haladunk, vagyis tarthatók a menetrendek – mondta az eseményen Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős miniszter. 

A magyar fél meglátása szerint továbbra is az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy december 31-ig megszületnek a megállapodások, amelyek lehetővé teszik a forrásokhoz való hozzáférést. Ugyanakkor – tették hozzá – a kötelezettségek végrehajtása még nem ért véget, és ez evidencia, hiszen eredetileg is tartalmaztak jövő évi határidőket a magyar vállalások, amit a bizottság is elfogadott. 

Vagyis az eredeti menetrendnek megfelelően haladunk, és jövőre már megkaphatjuk az uniós forrásokat. A tegnap megjelent sajtóhírekből a magyar kormány szerint az derült csak ki, hogy az Európai Parlement óriási nyomás alat tartja a bizottságot, amely emiatt arra helyezi a hangysúlyt, hogy mi nem teljesült, és igyekszik megfelelni a politikai elvárásoknak, ezért esetleg új részfeltételekkel is előállhat. Ettől még Magyarország teljesíti vállalásait, és a bizottsággal ennek megfelelően feltételezhetően minden szükséges dokumentumot aláírnak, amelyben az eredetileg kitűzött március 31-i teljesítési határidő is szerepel majd, amely az igazságszolgáltatással kapcsolatos átalakítást tartalmazza.  

A forrásvesztés azért sem volt opció a magyar fél részéről, mert technikai jelegű a felfüggesztés, és bármilyen részét függesztik is fel a források utalásának, akkor is a 35 százalékra biztosított a kötelezettségvállalás, tehát a következő uniós költségvetés terhére is kiírhatók lesznek a pályázatok. Vagyis, mivel a felfüggesztés a következő uniós költségvetést érintené, és ennek a hétéves periódusnak az elején vagyunk, ezért mindez nem nehezíti meg a tervezést, a programokat el lehet indítani.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyreállítási alapnál pedig minden országnak mérföldköveket írnak el. A különbség az, hogy esetünkben van egy úgynevezett szupermérföldkő, amely feltételnek teljesülni kell ahhoz, hogy elkezdődjön a kifizetés. Ez a feltétel az igazságügyi rendszerünket érinti, amelyre a már említett jövő március végi határidő vonatkozik, amire a Bizottság is rábólintott, hiszen kétharmados jogszabály módosítását igényli.

A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy minden lépés egyeztetve volt a bizottsággal, vagyis ha az eredménnyel elégedetlenek, azzal magukat minősítik. A sajtóban felmerült kritikák, mint például hogy kit neveznek ki az Integritás Hatóság élére, azt jelenti, hogy a kormánynak egy független hatóság életébe kellene beleszólnia, legalábbis ha teljesítenénk az újságokban megjelent igényeket. De – tették hozzá – kiemelten fontos leszögezni, hogy Magyarországnak nincs hivatalos információja arról, hogy mit is kifogásolhat az Európai Bizottság, mert a szerdai szivárogtatása párját ritkító, a tárgyaló féllel nem közölték még azt, amit a sajtó egy szűk részével igen.

Szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung arról írt, hogy 7,5 milliárd eurós forrástól eshet el Magyarország, mert az Európai Bizottság szerint nem teljesítette kellőképpen a korrupció elleni küzdelemben tett ígéreteit.

Az Európai Bizottság javaslata, a sajtó tolmácsolása szerint, arra irányul, hogy továbbra is megmaradjon bizonyos uniós források felfüggesztése, de ez Magyarország számára azért nem zavaró tényező, mert a menetrendből adódóan a magyar feladatok egy része egyébként is a jövő évre húzódik át – mutatott rá Navracsics Tibor.