Akár száz évre elég palagáz is lehet Magyarország alatt – VG Podcast

Beláthatatlan ökológiai kockázatokkal járna, fokozná a vízhiányt és veszélybe sodorná a helyi gazdálkodók megélhetését, ha a jövő év elején beindulna Békés megyében a palagáz-kitermelés – olvasható a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) közleményében. A szervezet szerint a már meglévő hazai hagyományos földgázmezőkön átmenetileg, rövid távon fokozható a kitermelés, ha alapos környezeti-társadalmi hatásvizsgálatok engedik. A nem hagyományos gázokat, mint amilyen a palagáz is, repesztéses módszerrel hozzák a földszínre, ami súlyos gazdasági, környezeti és társadalmi károkat okozhat az MTVSZ szerint. A szakmai civil szervezet álláspontja szerint ehelyett a hazai óriási fosszilisenergia-függés fokozatos csökkentésére és az energiatakarékos, megújuló energiaforrásokra történő átállásra lenne szükség.

Az MTVSZ szerint az energiastratégiát jobban az energiaátmenetre, a 2050-re vállalt klímasemlegességre kellene hangolni, mert a jelenlegi formájában 2030-ig, illetve 2040-ig elégtelen mértékben és túl lassan csökkentené az ország függőségét a fosszilis energiaforrásoktól. 

Palkovics László volt innovációs és technológiai miniszter még október elején biztatóan úgy nyilatkozott, hogy kiemelt feladat az Energiastratégia felülvizsgálata, azon belül a földgáz arányának jelentős csökkentése az energiamixben. A jelenlegi, 11,1 milliárd köbméteres évi nemzeti gázigényt középtávon, 2030-ra 9,2 milliárdra csökkentenék, és hosszú távon, azaz 2050-re 3,9 milliárdra. Ennek 40 százaléka import lenne. Ám a magyar kormány 2022 nyarán energia-veszélyhelyzetet hirdetett, amelynek kezelésére hozott akcióterve – egyebek mellett – 

Az exminiszter októberi nyilatkozata szerint ez új mezők nyitása nélkül 2023-ra lehetséges. 

Az MTVSZ szerint a meglévő, nem természetvédelmi vagy sérülékeny területen elhelyezkedő, hagyományos művelésű hazai gázmezőkön bővíthető a kitermelés néhány évre, de az újabb mezők nyitása, illetve az új gáz-infrastruktúrákba való évtizedes bebetonozás nem jó stratégia. Még aggályosabb a közleményük szerint a magyarországi palagáz-kitermelés tervezett beindítása, amely nem lenne szükséges a hazai gázkitermelés 2 milliárd köbméterre bővítéséhez.

Palagázkutak nyelhetik el a békési vízkészleteket

A magyarországi palagáz-kitermelés beindítására kidolgozott Corvinus-projekt célja, hogy a Békés megyei Sarkadkeresztúrhoz tartozó Nyékpuszta térségében 3700-4500 méter mélységben elhelyezkedő, nem hagyományos földgázmezőn mielőbb megkezdődhessen az ásványvagyon kiaknázása. 

A projekt részeként akár már 2023. januártól beindíthatják a palagáz-kitermelést az Alföldön.

A palagáz nagyrészt metánból áll, amely 20 éves távon közel nyolcvanszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, tehát a légkörbe kerülve rövidebb távon, de intenzíven gyorsítja a globális felmelegedést.

Ennél is aggasztóbb, hogy a palagázt úgynevezett hidraulikus rétegrepesztéses eljárással termelik ki, amelynek során függőlegesen és vízszintesen több kilométer mélyen a kőzetbe fúrnak, majd egy vízből, szemcsés anyagból – például homokból – és vegyi adalékokból – például fokozottan rákkeltő benzolból és formaldehidből – álló eleggyel magas nyomáson megrepesztik a kőzetet, a kitermelő kútba kényszerítve ezzel a gázt. Ezt követően a szennyezett repesztőfolyadék egy része is visszakerül a felszínre. 

Négyzetkilométerenként több mint egy kútra lehet szükség, így akár tíz kút is lehet egy telepen, ami hatványozza a fúrás negatív hatásait. 

– hangsúlyozta Molnár Mátyás, az MTVSZ energiaprogram-felelőse. Hozzátette, hogy a kitermelés nagymértékben veszélyeztetné a terület vízgazdálkodását, emellett a repesztőfolyadék a felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázisok elszennyeződésének súlyos kockázatát is magában hordozza.