Az inflációs nyomás nagyon súlyos tényező az édességiparban is, hiszen a szektor legfontosabb alapanyagának, a cukornak a piaci – tehát nem a magánszemélyeknek elérhető hatósági – ára szeptember végétől, október elejétől mostanra gyakorlatilag megduplázódott – nyilatkozta a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke, Sára Sándor a VG-nek. Szerinte ez azt jelenti, hogy
míg ez év őszéig körülbelül 500-550 euró volt a cukor tonnánkénti ára, ez a mennyiség ma már 1000-1100 euróba kerül.
Ennek hatása mostanában fog csak igazán begyűrűzni mind a termelői, mind a fogyasztói oldalon – mondta az édességszakmát tömörítő szervezet vezetője, akitől megtudtuk, hogy
nemcsak a cukor piacán tapasztalható kétszeres árnövekedés, hanem egy másik, szintén nagyon fontos alapanyag, a kukoricából készülő glükózszirupén is,
de hasonlóan magas emelkedéssel kell számolni a többi komponens, valamint a csomagolóanyagok esetében is. Emellett a piaci energiaárak tízszeres növekedése értelemszerűen az édességipart is érinti, különösen a kekszek és az ostyák gyártásának magas az energiaigénye – közölte a szakember.
A szövetség elnöke emlékeztetett, hogy a szaloncukor- és csokimikulás-piac nagyon fontos szegmense az ágazatnak, amely november–decemberben a szokásosnál jóval nagyobb forgalmat bonyolít. Ezeknek az ünnepi édességeknek az árában most „csak” 15-20 százalékos emelkedés tapasztalható, mivel az alapanyagaik beszerzése és a gyártásuk még a mostani ársokk előtt, nyár végén, szeptemberben zajlott, amikor még valamelyest tűrhetőbbek voltak a tarifák, bár már akkor is jóval meghaladták a 2021-es szintet.
Bár ez a 15-20 százalékos drágulás még az elfogadható kategóriában van más termékekhez képest, például
egy középkategóriás szaloncukornak így is 4500 forint a kilónkénti átlagára, a prémiumoké pedig meghaladja a tízezer forintot.
Az ugyanakkor biztos, hogy jövőre – például a másik kiemelt édességvásárlási és -fogyasztási időszak, húsvét idején – jóval magasabb árakra kell készülniük a vásárlóknak – mondta a szakszövetség elnöke.
Arról is beszélt, hogy noha az inflációs nyomás az árbevételüket erősíteni fogja, az eladott mennyiségben és a profitot tekintve mégis visszaesésre számít a szakma. A piaci szereplők ugyanis a fogyasztók megtartása érdekében jelenleg kisebb haszonnal dolgoznak.
A helyzetkép vidámabb oldala, hogy miként a gasztronómia területének egy jó részében, úgy az édességpiacon is nagy ízkedvenccé vált az utóbbi időszakban a sós karamella.
A sós karamellás őrület hozzánk is begyűrűzött gyakorlatilag minden termékkategóriában, egy töltelék azonban legyőzhetetlen: szaloncukorban továbbra is a zselés tarol
– mondta Sánta Sándor, megerősítve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közelmúltbeli körképének az eredményét, amely szerint a magyar háztartásokban továbbra is a zselés szaloncukor a legkedveltebb, ezt követi a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes.
Azt a tendenciát viszont nagy örömmel fogadja a szakma, hogy minden édességpiaci termék esetében egyre nagyobb arányban keresik a vásárlók a magasabb kakaótartalmú, étcsokoládés bevonatú finomságokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.