késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Mit hozott és mit vitt eddig az árstop? – érkezik az inflációs adat és a kormánybejelentés
Néhány óra múlva közzéteszi a KSH a friss, októberre vonatkozó inflációs mutatóját, amelyből világosan látszani fog, milyen ütemben drágultak a fogyasztói árak a múlt hónapban.
Sok jóra nem kell számítani,
a VG elemzői konszenzusa szerint a 21 százalékot is elérhette az éves infláció.
Ez némileg még a szeptemberi 20 százalékos mutatót is felülmúlja. A csúcsokat döntő adat azért is mellbevágó, mert közben tavaly november óta a kormány folyamatosan igyekszik visszafogni a drágulást, egyebek mellett az árstop intézkedésének bevezetésével. Adja magát a kérdés, hogy mit adtak eddig Magyarországnak az árstopok, illetve hogy milyen mértékű lenne az infláció árstopok nélkül. Ennek körüljárásában Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója készített gyorselemzést a VG-nek.
Üzemanyagárstop
A kabinet 2021. november közepén literenként 480 forintban rögzítette a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát. Akkor a benzinkutakon a 95-ös benzin literjéért 506 forintot, a nem prémium gázolajért 512 forintot kellett volna fizetni. Ezeket az árakat váltotta fel a hatóságilag maximált 480 forintos árszint.
Azóta ennél csak olcsóbb lehet a benzin és a gázolaj, drágább nem.
A benzin esetében az árnyékár csak egy rövid időszak (2021. december 8-tól egy hétig) erejéig került a rögzített árszint alá, a gázolajnál egyszer sem következett be ilyen. A lépést eredetileg három hónapra vezették be, de február közepén meghosszabbították, legutóbb az év végéig. Időközben többször is szigorodtak az üzemanyagárstop szabályai, de a lényeg nem változott:
egy átlagos 50 literes tankolással az aktuális világpiaci árhoz képest 10-15 ezer forintot spórolnak meg a magyar autósok.
Csak februárig összesen 22,4 milliárd forintnyi benzinpénz maradt a járműtulajdonosoknál, becslések szerint május közepéig további 44 milliárd forint megtakarítás jött össze. Azóta ez könnyen meghaladhatta a 100 milliárdos határt is.
Az üzemanyagárstopban markáns gazdaságpolitikai megközelítések is visszatükröződtek. A kormányzat a döntés bejelentéskor jelezte: abban bíznak, hogy az ár felső határának rögzítése segítség a gazdaságnak, és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez is. Ezt a számok igazolták: az üzemanyag-fogyasztás súlya a fogyasztói kosárban 6 százalék, így egy 7–10 százalékos áremelkedés hatására
az infláció 0,4–0,5 százalékponttal lenne magasabb a jelenlegi szintnél.
Kiss Péter rámutatott, hogy a legfontosabb makrogazdasági hatás az volt, hogy nem csökkent a kereslet az üzemanyagok iránt, sőt éppen ellenkezőleg, így a fogyasztók nem érzékelték a rendelkezésre álló jövedelmük csökkenését, és másra is többet fordíthattak, mint magasabb üzemanyagárak esetén tették volna.
Az üzemanyag drágulása nem épült be az élelmiszerekbe és egyéb termékekbe, amelyeknél fontos a szállítás, tehát ez valamekkora mértékben mérsékelte az infláció továbbgyűrűző hatásait
– mondta. Megjegyezte, hogy az üzemanyagárstop a másodkörös hatása alapján is inkább pozitív még akkor is, ha a keresleti hatáson keresztül a többi vonatkozó termék ára jobban nőhetett.
Kamatstop
A lakossági hitelek átmeneti kamatfixálásáról szóló rendelet tavaly december 24-én jelent meg. Az intézkedés lényege, hogy a hitelek kamatát kamatfordulókor nem az aktuális piaci viszonyok alapján, hanem a 2021. október 27-i állapotnak megfelelően kell meghatározni.
Az intézkedés már mintegy 350 ezer adóst véd hitelének jelentős, akár 10 százalékos drágulásától.
A kormány legutóbb 2023. június 30-ig meghosszabbította a 2022 januárjában bevezetett rendelkezést, illetve annak hatályát is kiterjesztette. Ennek betudhatóan 2022-ben 80, 2023 első fél évében pedig több mint 60 milliárd forint marad az érintetteknél. A kamatstopnak köszönhetően az idén egy átlagos család 282 ezer forintot takarít meg, ez az összeg 2023 első fél évében 174 ezer forintra tehető.
Jövőre a kamatstop intézménye nélkül a törlesztőrészlet 55 százalékkal emelkedne.
Az Amundi szakértője ennek kapcsán úgy értékelt, hogy bár a törlesztőrészlet kétségtelenül nem növekszik, de ezzel együtt a lépés a fogyasztást sem csökkenti, ami pedig nem járul hozzá az infláció hűtéséhez. Pozitívum, hogy nem fog megnőni a nem törlesztő hitelek aránya a bankoknál, így erre tartalékot sem kell képezni. Viszont a bankok elvesztik azt a bevételüket, amelyet a kamatemelkedésen elértek volna.
Nettóban valószínűleg rosszabbul járnak tehát a bankok
– összegzett.
És ez még nem minden, hiszen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter október végén jelentette be, hogy a kormány a kkv-k hiteleit is beemeli a kamatstop ernyője alá. A referencia-időpont (ahol stoppolják a kamatokat) június 28., amikor 7,77 százalék volt a bankközi három hónapos kamatláb. Ez október utolsó hetére 17,69 százalékra ugrott. A program november 15-én indult, és jövő július 1-jéig lesz érvényben.
Az intézkedés mintegy 60 ezer cégen segít.
A különbözetet a bankrendszer fizeti, ez a következő fél évben mintegy 80 milliárd forint lehet. Nagy Márton arra is rámutatott, hogy a növekvő kamatlábak miatt a bankrendszer extraprofitra tesz szert, így ebből kigazdálkodható ez a tétel.
Élelmiszerárstop
Februárban lépett életbe hat alapvető élelmiszer esetében hatósági ár. Ennek értelmében a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát és a 2,8 százalékos tehéntej árát az október 15-i szintre állították vissza. Az intézkedés néhány tized-, legfeljebb fél százalékponttal csökkentheti az inflációt,
de más értékelések szerint ez talán 1-2 százalékpontra is tehető.
Másrészt szociális vonzata is van: megállapítható, hogy az alacsonyabb jövedelmű családoknak, személyeknek az intézkedés nagyobb segítség, mivel az ő vásárlói kosarukban ezek a termékek nagyobb arányban vannak jelen.
Kiss Péter egyúttal arra is kitért, hogy a legtöbb elemzésből az látszik, hogy az egyes élelmiszer-kategóriákban bevezetett árstopok a kategórián belül átlagon feletti áremelkedéshez vezettek.
Ennek részben az is lehetett az oka, hogy a kereskedők a kategórián belüli többi terméken akarták behozni a hasznot.
Vagyis az élelmiszerárstop egyfelől biztosan visszafogja az inflációt, másfelől viszont növelheti is, így összességében nehéz megállapítani melyik irányba billen a mérleg nyelve. A kormány mindenesetre újabb élelmiszereknél alkalmazza az árstopot – nem csoda, az élelmiszerek körében legutóbb több mint 35 százalékos inflációt mértek –, a részletekről minden bizonnyal a mai kormányinfón tájékoztatnak.
Rezsi
A hatósági áras gáz- és villanyszámlák kibírták az Európában dúló energiaválságot, de augusztustól kétlépcsős rendszer állt fel. A kormány csak az átlagfogyasztásig tartja fenn az árstopot, fölötte úgynevezett lakossági piaci árat vezetett be.
A rezsicsökkentett energiaár különösen hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztás bővülni tudjon, a reálbérek változása pedig pozitív maradjon.
Azzal, hogy a nyár végétől megváltozott az árképzés, egyszeri inflációs ugrás történt, de ezzel párhuzamosan a fogyasztást is visszafogta, ami az infláció mérséklődését segíti hosszabb távon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.