Nem csupán a minimálbérből, illetve garantált bérminimumból élőket érinti, hogy január 1-jétől 16 százalékkal nő a legalacsonyabb jövedelműek keresete, az előbbi bruttó 232 ezer forintra, az utóbbi 296 ezer 400 forintra. Az alapbérek mértékéhez kötnek ugyanis számos közterhet és állami kifizetést, az elmúlt években pedig ez a trend erősödött, mert azzal, hogy egy adott fizetési kötelezettséget vagy juttatást valamilyen módon a minimálbérhez kötnek, automatikusan biztosítják, hogy az évek alatt növekedjen az összeg – mutatott rá Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere. A szakértő a Világgazdaság megkeresésére részletezte, mely területeken milyen változásokat hoz a 16 százalékos emelkedés: a példákból látszik, hogy azoknak, akik nem munkaviszonyból szereznek jövedelmet (társas és egyéni vállalkozók), és nem jogosultak a kata szerinti adózásra, több tb-t és járulékot kell fizetniük havonta.
A home office-hoz adómentesen adható költségtérítés felső határa a havi minimálbér 10 százaléka.
Csökkent a távolság, de még mindig fényévekre vagyunk a német és az osztrák fizetésektőlTovábbra is háromszoros a német és a magyar fizetések közötti különbség. Hiába volt erőteljes a hazai bérfelzárkózás az elmúlt évtizedben, a forint gyengülése miatt nem tudtunk érdemben közeledni a nyugati bérekhez. A jelenség nem magyar sajátosság, valamennyi régiós ország ebben a cipőben jár, hozzájuk viszonyítva pedig már nem is olyan rossz a hazai bérhelyzet. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.