Beleáll a harcba a Budapest Airport, a légitársaságok, a földi kiszolgálók, az egész szakma, jogi útra terelődik a légiutas-adó ügye – jelentette ki érdeklődésünkre Farkas Attila, a Smartwings ügyvezető igazgatója. Megismételte korábban közölt véleményét: a XVIII. kerületi önkormányzat által január 1-jétől bevezetni kívánt teher jogsértő. Ezt később a Világgazdaságnak Budapest Főváros Kormányhivatala is megerősítette.
A kormányhivatal azt írta, az önkormányzat az adó bevezetésével több jogszabályt is megsért, ezért törvényességi felhívással élt, amelyben felkérte a képviselő-testületet, hogy a feltárt jogsértéseket 30 napon belül szüntesse meg. Miután a kerület intenzív kampányából úgy tűnik, a vezetés nem kívánja elengedni a légiutasadót, megkerestük a hivatalt, hogy milyen folytatása lehet a történetnek.
Amennyiben a XVIII. kerületi önkormányzat határidőn belül nem tesz eleget a törvényességi felhívásnak, azaz a jogsértések megszüntetésének, akkor a kormányhivatal a Kúriához fordul a rendelet megsemmisítéséért. A légiutasadóval érintett cégek polgári jogi úton érvényesíthetik jogaikat
– áll a válaszban.
Farkas Attila már a képviselők döntésének megismerését követően azt mondta, akár a Kúriáig is elmennek, hogy „megállítsák ezt az őrületet”, és többször beszélt arról, hogy véleménye szerint a képviselőknek fogalmuk sincs arról, hogyan működik a légiipar. Ennek ellenére a DK politikusa, Szaniszló Sándor polgármester ragaszkodik az adóhoz, hiszen közösségi oldalán és a televízióban is védeni próbálta az intézkedést, a XVIII. kerület hivatalos Facebook-oldala pedig fizetett hirdetésben indokolja meg jogosságát.
A légiutas-adó felvetődéséről először a Világgazdaság írt, és már első cikkünkben is megjegyeztük, az utazásonként ezerforintos teher ötlete sok sebből vérzik. Több adószakértő is azt mondta, az önkormányzat rendeletben nem állapíthat meg kötelezettséget a földi kiszolgálást végző gazdasági szervezet adóbeszedésére, ráadásul a tervezet alapján a kerületi lakosok mentesülnének a fizetés alól, ami a szektorra rálátó forrásaink szerint nonszensz, hiszen nem kérnek lakcímkártyát a repülőjegy megvásárlásakor. Bár Kőrös Péter alpolgármester azt állítja, a kettős adóztatás nem valósul meg, mert a kormány által kivetett extraprofitadó alanya a légitársaság, a légiutas-adó esetében pedig a magánszemély, ezt a szektorban gyakorlatilag mindenki vitatja, mert ugyanazt a repülőutat adóztatnák meg kétszer.
A kerület azzal érvel, Hollandiában, Németországban, Svédországban és Norvégiában is létezik ez az adó. Csakhogy ezekben az országokban úgynevezett zöld adóként vagy departure fee-ként vezették be, amelynek szabályrendszere nagyon hasonlít az extraprofitadóéhoz, nem véletlen, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is ezzel példálózott a döntés bejelentésekor.
A légiutas-adót tehát Szaniszló Sándorék pontosan ugyanazzal az érvrendszerrel akarják bevezetni, amivel a kormány már létrehozta az extraprofitadót – nehéz ebben a történetben nem a kettős adóztatásra gondolni.
Sőt, az európai példák már csak azért is sántítanak, mert a fent említett országokban a repülőutakra kivetett adóból hangsúlyosan a környezetvédelmet, a légiközlekedés fenntarthatóságát finanszírozzák. Ezzel szemben a kerület azt írja, hogy egyetlen év légiforgalmi adó bevétele elegendő lenne például a Nagykőrösi út és az Üllői út teljes felújítására, de beleférne a Petőfi utca is, aminek nem sok köze van a repülőtér zaj- és környezetterheléséhez.
Budapest cserbenhagyta szövetségeseit az Üllői út felújításánálBár Karácsony Gergely többször is megígérte, hogy rendbe teszik Budapest egyik legforgalmasabb útját, a XVIII. kerület polgármestere szerint egy vasat sem kapnak a Fővárosi Önkormányzattól, legfeljebb irreális ötleteket. |
A kerület vezetése egyébként azt állítja, az extraprofitadót „egyszerű pénzbehajtásnak” és „a légitársaságok csuklóztatásának” tartja, ezzel szemben Szaniszló Sándor szerint a települési adó minden szempontból kiállja a jogszerűség próbáját, és valamennyi kerületi számára hasznos.
Forrásaink szerint viszont már az ellenzéki többségű képviselő-testület is belátta, hogy alighanem zsákutcába futott, és az sem véletlen, hogy a 2023-as költségvetési rendelet a légiutas-adó tekintetében még bevételi előirányzatot sem tartalmaz, a jegyzőkönyv szerint a „felelős tervezés elvét” figyelembe véve. A helyi fideszes képviselők már elsőre sem szavazták meg az adót, mert az önkormányzat nem győzte meg őket arról, hogy jogszerű és megvalósítható az intézkedés.
A kerületi hirdetés alatt egyébként Facebookon sem osztatlan a támogatottság: volt olyan hozzászóló, aki azt írta, évtizedek óta ott él, és álláspontja szerint a kerület nőtt rá a repülőtérre, amelynek közelében anno ő is jóval olcsóbban jutott ingatlanhoz, éppen a zajhatások miatt. Más pedig azt állítja, ezen érvrendszer alapján az érintett fővárosi kerületek pénzt szedhetnének a hídhasználat után, vagy a pályaudvaroknak és stadionoknak otthont adók minden vonat- és meccsjegyet plusz adóval terhelhetnének.
Szaniszló Sándor bejegyzésében azt írta, az adóról megjelent cikkek többsége úgy mond kritikát, és próbál véleményt formálni a kérdésben, hogy az önkormányzatot egyikük sem kereste meg.
Természetesen a Világgazdaság elküldte kérdéseit a kerület vezetésének, ám ismételten nem kaptunk választ.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.