késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A számok megmutatják, mi lett a katásokkal, és miért volt szükség a törvénymódosításra
A központi költségvetés részletes adatai is azt bizonyítják, hogy szükség volt a kata átalakítására a visszaélések megszüntetése érdekében – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel makrogazdasági elemző. A tavalyi adatokat szeptember végéig vizsgálva – az adó befizetése a tárgyhót követően történik – megállapította, a katából származó bevételek 15,1 százalékkal növekedtek éves alapon az igénybe vevők számának bővülése nyomán. A tavalyi év utolsó három hónapjában viszont csak 23,7 milliárd forint folyt be az államkasszába a katából, szemben a megelőző év azonos időszaki 54,7 milliárd forinttal, tehát az első kilenc hónap dinamikájának fennmaradása esetén a kata átalakítása közvetlenül csaknem 39,3 milliárd forint kiesést okozott a költségvetésnek, amely más sorokon viszont megtérülhetett.
A szakértő kiemelte, a kata korábban sem volt a költségvetés hangsúlyos bevételi forrása, 2021-ben a központi költségvetés bevételeinek 1,1 százalékát adta ez az adónem, míg a gazdálkodó szervezetek befizetésein belül a súlya 10,3 százalékos volt 195,8 milliárd forintos teljesülésével. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján 2021-ben 450 ezren választották a katát, míg például szja-bevallást több mint 5 millióan készítettek.
Egy adófizetőre vetítve, a teljes 2021-es évet vizsgálva katából 435,1 ezer, míg szja-ból 572,2 ezer forint bevétele származott a költségvetésnek,
ami jól szemlélteti, miért volt szükség az átalakításra.
Nem az eredeti céljára használták a katát
Ugyanezt hangsúlyozta korábban a Világgazdaságnak Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, aki elmondta, a kata átalakítására azért volt szükség, mert több olyan területet találtak, ahol nem az eredeti céljának megfelelően használták az adónemet, hanem például munkaviszony kiváltására.
Molnár Dániel ezzel kapcsolatban megjegyezte, a bújtatott foglalkoztatási forma hosszú távon csak a munkáltatóknak érte meg,
a munkavállaló alacsonyabb járulékbefizetése miatt később alacsonyabb nyugdíjra számíthatott,
illetve a költségvetés szintjén is csökkentek az állami adóbevételek, ami társadalmilag káros.
Az átalányadózás az elsődleges alternatíva
Izer Norbert lapunk érdeklődésére elmondta, mostanáig 145 638 vállalkozó jelezte, hogy a továbbiakban az új kata szerint szeretné folytatni a tevékenységét. A várakozásoknak megfelelően a kata alól kikerülő egyéni vállalkozók számára az átalányadózás jelentette az elsődleges alternatívát, 209 779 vállalkozás jelentkezett be. Általános szabályok alá esik 78 658 fő, 42 764 pedig nem egyéni vállalkozóként folytatja.
A tevékenység szerinti megoszlást vizsgálva látható, hogy azokban az ágazatokban, ahol a vállalati ügyfeleknek kibocsátott számlák aránya jellemzően alacsony volt – például fodrászat –, az arra jogosult korábbi katás adózók túlnyomó többsége megmaradt az új adónem hatálya alatt. Azokban az ágazatokban ugyanakkor, amelyek jellemzően üzleti ügyfelek számára bocsátottak ki számlákat, elenyésző az átlépők aránya.
A fekete gazdasággal aligha jártak jól
Molnár Dániel szerint a költségvetés szintjén háromhavi adatból még nehéz trendekről beszélni, és nem lehet felbecsülni, hogy mekkora többletbevételt okozott, hogy a katából kikerülők más, magasabb adófizetési kötelezettséget jelentő adónemet választottak.
Az szja-soron azért sem lehet egyértelműen kimutatni a kata átalakításának hatását, mivel az adatokat torzítja, hogy a magas infláció miattt a vállalatok évközben pótlólagos béremeléseket hajtottak végre
– mondta az elemző. Hozzátette, bár nincs adat, hogy a korábbi katások közül hányan döntöttek a feketegazdaság mellett, a NAV célzott adóellenőrzései mellett aligha jártak jól ezzel a megoldással.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.