BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ki kell emelni a vármegyék szerepét a fejlesztéspolitikában

A területfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor egy zalaegerszegi sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az európai uniós forrásokat nem szabad centralizáltan kezelni, hanem meg kell adni a lehetőséget a vármegyéknek ahhoz, hogy beleszóljanak a fejlesztéspolitikába. Az uniótól várható 2500 milliárd forintos helyreállítási és újjáépítési forrás keretösszegéről még decemberben állapodott meg a magyar kormány az Európai Bizottsággal. Ennek fele energetikai beruházásokat fog fedezni.

Az eddiginél sokkal decentralizáltabb fejlesztéspolitika megvalósítása a cél az európai uniós források tervezésére és felhasználására a 2027-ig tartó időszakban – közölte a területfejlesztési miniszter kedden Zalaegerszegen, sajtótájékoztatón. Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy a Terület- és településfejlesztési operatív program új változata, a TOP Plusz mintegy 2000 milliárd forint értékű támogatást biztosít, az összeg felére már az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások alatt kiírták a pályázatokat a nemzeti költségvetés terhére.

NAVRACSICS Tibor Budapest, 2023. január 31.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter előadást tart a Kihívások és értékek - Az Európa Projekt-kutatás eredményei 2022-ben című konferencián a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány szervezésében a Várkert Bazárban 2023. január 31-én.
MTI/Máthé Zoltán
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Tavaly év végéig 756 milliárd forint felhasználására született támogató döntés, idén január végére 492 milliárd forintról a támogatói szerződéseket is megkötötték; 445 milliárd forintot előlegként fizettek ki 

– ismertette a miniszter. A politikus felidézte, hogy a magyar kormány decemberben állapodott meg az Európai Bizottsággal a helyreállítási és újjáépítési alap mintegy 2500 milliárd forint értékű keretéről.

Az államtitkár szerint szükségünk van az uniós forrásokra, de nem bármi áron

Próbál úgy dolgozni a magyar kormány, hogy a hazai gazdasági szereplők ennek a vitának a hatását ne érezzék – jelentette ki Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a Századvég konferenciáján. Szerinte egyértelmű nyomásgyakorlás zajlik az EU részéről, a sajtóval ellentétben úgy látja, hogy a tárgyalási kultúra mindkét fél részéről fejlődik.

Ennek nagyjából a felét nagy energetikai projektekre költik a bizottság elvárásai alapján, amelynek révén „az orosz gázzal kapcsolatos függőségünket egy kicsit oldani tudjuk”, és a megújuló energiák is nagyobb teret kapnak a magyar energiaellátásban. Ugyanez a forrás szolgál a lakossági energetikai korszerűsítések finanszírozására is – tette hozzá a miniszter.

Jelezte, hogy 

a 2500 milliárd forintos keret negyedét a digitális átátállást, a digitális infrastruktúra fejlesztését segítő projektekre fordítják.

Navracsics Tibor emlékeztetett arra is, hogy mintegy 14 ezermilliárd forintot tesz ki a kohéziós alapból Magyarország által lehívható európai uniós forrás 2027 végéig. Ebből hozzávetőlegesen 4000 milliárd jut az agrár- és vidékfejlesztési projektekre, illetve mintegy 10 ezermilliárd a korábban is meglévő TOP programok új változataira, amelyek között újdonság a Digitális megújulás operatív program, mintegy 800 milliárd forintos kerettel.

A jövő fejlesztéspolitikájában kiemelt jelentőségük lesz a vármegyéknek – hangsúlyozta a miniszter. Az a cél, hogy lehetőség szerint már a tervezést is decentralizálják, vagyis ne Budapestről, az országos intézmények határozzák meg a fejlesztési irányokat, hanem bevonják a területi szereplőket is – fűzte hozzá.

Uniós források: megszólalt Varga Judit a brüsszeli tárgyalások után

Az Európai Uniónak is érdeke kell hogy legyen, hogy ha van egy megállapodás és egy határidő, akkor konstruktívan segítse ennek teljesülését. Nyilván magyar oldalról ennek nem lesz akadálya – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter egy nappal brüsszeli látogatása után.

Kifejtette, hogy a TOP Plusz programokban még meg nem pályáztatott, mintegy 1000 milliárd forintos összegre várhatóan tavasszal írják ki a pályázatokat. Ehhez arra van szükség, hogy a területi integrált programokat áttervezzék a vármegyék, így az új felhívások révén 211 milliárd forintot biztosítanak a megyei fejlesztésekre, 473 milliárdot pedig a megyei jogú és a kiemelt városokra.

A vármegyékre jutó pályázatok három téma köré csoportosulnak: 

Az aktív turizmus fejlesztésére 63 milliárd, a köznevelési infrastruktúra fejlesztésére 82 milliárd, helyi humánfejlesztésekre pedig 66 milliárd forint összegű pályázati keretre lehet számítani 

– sorolta Navracsics Tibor.

Pál Attila (Fidesz–KDNP), a Zala Vármegyei Közgyűlés elnöke elmondta: a vármegyék az Európai Bizottsággal történt megállapodásig előzetes integrált fejlesztési programokat tudtak készíteni, most ezeket igazítják a megállapodásban foglaltakhoz. Márciusra kellene minden vármegyének elfogadnia az új programokat, majd egy újabb kormánydöntéssel indulhatnak a pályázati kiírások.

Zalában az elmúlt öt-hét évben „ugrásszerű és látványos fejlődést” hoztak a kormány által biztosított megelőlegezett források. A mostani hétéves időszakban 61 milliárd forint jut a zalai fejlesztésekre, 30 milliárdra már ki is írták a pályázatokat, amelyekből 20 milliárd forintra megkötötték a szerződéseket is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.