Nem számít a munkanélküliségi ráta megugrására idén sem a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) elnöke, Csizmadia Gábor, aki a VG Podcast vendégeként kifejtette, hogy még ha az év elején lassabban is, de el tud helyezkedni a munkát keresők többsége. Folyamatosan van ugyanis 90-100 ezer betöltetlen álláshely Magyarországon, miközben évente 50 ezerrel lesznek kevesebben a munkaerőpiacon az elöregedés miatt. 

A magyar munkanélküliségi ráta alacsony, tavaly egy hónap kivételével nem haladta meg a 4 százalékot, és idén sem számít 5 százalékot meghaladó munkanélküliségre a szakértő.

Jellemző, hogy emiatt kivárnak a foglalkoztatók abban, hogy milyen létszámot igényeljenek.

Több cég indított korábban kapacitásnövelő beruházásokat, ezek a céges fejlesztések nem állnak meg úgy, mint az építőipari beruházások az előrejelzések szerint.

– mondta Csizmadia Gábor.

A gyártó-termelő cégek nem terveznek elbocsátásokat, a koronavírus-járvány okozta leállás miatt az ellátási láncoknál olyan lemaradás keletkezett, amelyet a mai napig nem tudtak behozni, a rendelésállományok nagysága egy-két évre stabil keresletet jelez. A jelenlegi helyzetnek leginkább a kiskereskedelem az elszenvedője, a kiugró élelmiszeripari infláció jelentősen érinti a lakosságot a vásárlóerő csökkenését az ad hoc munkaerőigény terén is érezni lehet, rövidebb kereskedelmi szezonnal számolnak a cégek, emiatt a szezonális időszakokra szóló munkaerő kölcsönzés volumene is csökken. A logisztikai cégeknél viszont folyamatosan bővülő igényt támaszt az online kereskedelem növekvő aránya.

Miután a vállalkozások eredménytermelő képessége csökken, várható, hogy jelentősen elmarad idén a 20 százalék körüli nettó béremelési várakozásoktól a megvalósuló emelések mértéke. Piaci várakozások szerint 10-12 százalékos béremelésekre lesznek képesek a cégek.

Továbbra is a munkaerő-kereslet lesz a meghatározó, de már alkalom adódik minőségi cserékre is a cégeknél, az egyes ágazatokban felszabaduló létszám révén. Egy-egy nagyobb cégbezárás során sem volt gond még a kisvárosi környezetben sem, akár 600-1000 főt is pillanatok alatt felszívott a helyi munkaerőpiac a tapasztalatok szerint.

A munkaerőhiány enyhítésében fontos szerepük volt és marad a harmadik országbeli vendégmunkásoknak, akik körében továbbra is meghatározó az ukránok száma, akik szívesen jönnek most is.

A határ menti térségekben nagyon eltérő a helyzet a munkaerő-kölcsönzők tapasztalatai szerint. Magyar és román viszonylatban nincs releváns oda- vagy visszaáramló munkaerő, miközben érdekes kérdés Szerbia, ahonnan az elmúlt években nagyon sok vendégmunkás jött, most azonban annyira erős a szerb valuta, hogy a magyar fizetések reálértéke nem versenyképes vele. A szerb gazdaság és a szerb bérek is felzárkóztak időközben, ezért sokan inkább otthon maradnak a szövetségi elnök tapasztalatai szerint.

Szlovénia és Ausztria viszonylatában továbbra is az egyirányú elszívó hatás érvényesül: nem ide jönnek, hanem oda mennek a magyarok dolgozni. Mindeközben megfordult a helyzet Szlovákiával: korábban az volt a jellemző, hogy onnan jöttek, most már innen járnak át dolgozni a határ túloldalára a magyar munkavállalók.

Jelenleg 22 minősített foglalkoztató cég van a magyar piacon, amelyek gyorsított eljárásban tudnak behozni például a Fülöp-szigetekről munkavállalókat. Európában minimálbér tekintetében a sor végén kullog a magyar munkaerőpiac, de a célországokban, így Fülöp-szigeteken is az alsó küszöb felett vannak a magyarországi bérek, így még mindig jönnek, és lelkesek, ambiciózusak az onnan érkezők. 

Összességében abszolút pozitív a kép a magyarországi vendégmunkásokkal kapcsolatban, akik a  magyar munkavállalók szempontjából is hasznosak. A vendégmunkások nem elveszik a magyar munkavállalók lehetőségeit, hanem az olyan munkaköröket, amelyeket nem sikerül magyar munkaerővel betölteni, azt igyekeznek kölcsönzött külföldivel megoldani.