Bár a nemzetközi példákkal próbálja igazolni a légiutas-adó létjogosultságát a XVIII. kerület, valójában éppen az európai formátumok erősítik meg, hogy az utazásonként ezerforintosra tervezett pluszteher szakmaiatlan és kidolgozatlan.
Szaniszló Sándor DK-s polgármester azzal érvel, hogy az érkező gépek 90 százaléka Pestszentlőrinc fölött száll fel és le, a kerületben élők szenvedik el ennek minden káros és kellemetlen mellékhatását. A települési adóból beérkező forrást egyebek között a tönkrement utak, köztük a Petőfi utca felújítására fordítaná:
alighanem példa nélküli megoldás lenne a kontinensen, hogy a zaj- és környezetvédelem apropóján beszedett pénzt aszfaltozásra költenék.
A kerület fizetett Facebook-hirdetésben magyarázza, hogy európai viszonylatban sem egyedi a légiutas-adó, Hollandiában is ezt alkalmazzák. A hollandoknál azonban kimondott cél, hogy az amszterdami Schiphol repülőtérről induló járatok számát 500 ezerről az év végéig 440 ezerre csökkentsék, a KLM vezérigazgatója pedig arra biztatta utasait, hogy ha tehetik, rövidebb távokra inkább vegyék igénybe a vonatot.
A franciáknál betiltják a két és fél óránál rövidebb légi járatokat, ha alternatívaként rendelkezésre áll a vasút, míg Belgiumban a légszennyezés csökkentése érdekében olyan adót vetnek ki, amelynek mértéke függ a repülőgép károsanyag-kibocsátásától és az útvonal hosszától is: 500 kilométernél rövidebb távolság esetén minimum 10 euró a pluszdíj. Hasonló távolságalapú légiutas-adó a briteknél is létezik, sőt, ott még a kabinosztály is meghatározó, tehát az első osztályon utazóknak többet kell fizetniük.
A pestszentlőrinci adó viszont nem ösztönöz az alternatív, környezettudatosabb megoldások használatára, a kivételt csupán a XVIII. kerületi lakosok jelentik, akiknek nem kellene fizetniük – csakhogy a szektorban dolgozók szerint ez őrültség, hiszen senki nem kér lakcímkártyát a jegyvásárlás során.
A légiutas-adó sokkal inkább hasonlít a dominikai megoldáshoz, ahol infrastrukturális díjat számolnak fel, amiből strandokat és utakat újítanak fel – ez viszont messze nem illeszkedik a Szaniszló Sándor által emlegetett európai körképhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.