Az évtized IT-beruházása az új szuperszámítógép

– Néhány napja adták át Debrecenben a KIFÜ által üzemeltetett, Komondor névre keresztelt szuperszámítógépet. Mi ennek a lépésnek a gyakorlatai jelentősége?

– Ez a számítógép nagyon nagy számítási kapacitással képes feladatokat megoldani: olyan kutatásokat, olyan feladatokat, amelyekre egy emberi élet is kevés volt korábban. Az olyan feladatokat, amelyeken a kutatók korábban évtizedekig dolgoztak, most – megfelelő adatok segítségével – a gép gyorsan ki tudja számolni. Ilyenek például a különböző anyagkutatások. Egy újfajta műanyag molekuláris szerkezetének kikísérletezésekor több milliárd lehetőségből kell kiválasztani a legmegfelelőbbet. Korábban a kutatók ezt úgy oldották meg, hogy megpróbáltak felállítani néhány lehetséges modellt, amelynek a segítségével új anyagot tudtak előállítani, és ezeknek a modelleknek a segítségével a lehető legjobb eredményt elérni. Most ezt a szuperszámítógép gyorsan modellezi és kiszámolja. Összefoglalva tehát minden olyan területen, ahol nagy számítási kapacitás kell, ez a számítógép rendelkezésre áll. 

Azt is látni kell, hogy a tudomány fejlődésével – ahogy megjelent a nagy számítási kapacitás – egyre több tudományág próbál meg átállni arra, hogy géppel gyűjt nagy mennyiségű adatot, és másképpen kezeli az elméletet, illetve az azt alátámasztó adatokat. Az egyes tudományterületek egyre bátrabban mernek adatokat gyűjteni, majd azokat felhasználni. 

– Miért pont Komondor a gép neve?

– A szuperszámítógépnek mindenképpen magyar nevet szerettünk volna adni, amely külföldiek által is könnyen kiejthető, leírható. Több felmerült elnevezés közül a Komondorra esett a választás, hiszen az Alföldön évszázadok óta honos, nagy termetű, erős, őrző-terelő kutya több tulajdonsága is társítható a szuperszámítógéphez. A névadási folyamatban a kollégáink is részt vettek.

– Magyarországon korábban is működtek szuperszámítógépek. Ezekhez képest a Komondor mekkora ugrást jelent, és nemzetközi összehasonlításban mire elég a tudása?

– Az öt petaflops teljesítményű Komondor révén a magyar szuper-számítástechnikai kapacitást megtízszereztük, és jelenleg ez a gép a világ 199. leggyorsabb számítógépe. Ezt azt jelenti, hogy ebben a régióban a teljesítménye mindenképpen kiemelkedő, és Európában is a középmezőnyben található.

tehát semmivel sem vagyunk lemaradva a legfejlettebb országokhoz képest.

– Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy van néhány tudományág – illetve iparág –, ahol a szuperszámítógépek nagyon jól használhatók: így például a biológia vagy a kémia. Milyen területekkel bővülhet még a felhasználói kör?

– A biológián és a kémián belül is vannak kiemelt területek, amelyek jól tudják használni a szuperszámítógépes kapacitást: így például a gyógyszeripar, az élettudomány vagy a különböző fizikai tudományágak. Ezek mellett említhetjük a precíziós mezőgazdaságot, a meteorológiát vagy az űrkutatást.

– A gyakorlatban hogyan kell elképzelni a szuperszámítógép használatát: ahogy régen mondták, „gépidőre” jelentkeznek be a kutatók vagy a vállalatok?

– A szuperszámítógép távoli elérésű, a KIFÜ HPC (High Performance Computing) Kompetencia Központjának a kollégái tudnak segíteni abban, hogy elérhető legyen. Azt persze először fel kell mérni, hogy az a feladat, amit a megrendelő végre szeretne hajtani, lefuttatható-e egy szuperszámítógépen. Ma ugyanis még nem magától értetődő mindenki számára, hogy mi az, ami le tud futni a gépen és mi az, ami nem. A Kompetencia Központ munkatársai ütemezik is a futtatást, tehát megkeresik azt a szabad időpontot, amikor a gép használható. Ha mindez megtörtént, a távoli felületről lehet feltölteni az adatokat, és ott lehet megtekinteni az eredményeket is. A kollégák természetesen abban is tudnak segíteni, hogy melyik az a szoftver, amellyel ezek az adatok értelmezhetők.

– Milyen speciális tudást igényel a szuperszámítógép használata?

– Egy ilyen gép használata biztos, hogy bonyolultabb, mint egy asztali laptopé: az első használatból mindenki sokat fog tanulni, de megéri készségszinten elsajátítani ezt a tudást. Remélem, hogy a legtöbben nem kellemetlenségnek tekintik majd, hanem a jövőbe fektetett hasznos időtöltésnek. Nem is olyan régen még az okostelefonoktól is sokan ódzkodtak, mondván, túl komplikált használni, ma pedig már mindenki használja azokat: a szuperszámítógépet persze nem használja majd mindenki, de akinek szükséges, tanulja meg bátran, hiszen mindenképpen megéri.

Azok a kutatók, akik ma még úgy látják, hogy nincs szükségük a szuperszámítógép használatára, előbb-utóbb azzal szembesülnek, hogy a nyugat-európai partnerekhez képest kevésbé lesznek precízek a kutatásaik, kevésbé lesznek kapósak a publikációik, illetve kimaradhatnak olyan kutatásokból, ahol a szuperszámítógép használata alapvető elvárás.

– Üzleti célú felhasználásban gondolkodnak-e, vagyis számolnak-e azzal, hogy vállalatok kibérlik a gépet?

– Természetesen bízunk ebben, komoly érdeklődés mutatkozik a vállalatok részéről, még erősebb is, mint amire előzetesen számítottunk. Már ma is vannak olyan cégek, amelyek a Komondort használják. Azok, amelyek képesek a szuperszámítógépet használni, biztos, hogy olyan szolgáltatást nyújtanak, amelynek a hozzáadott értéke nagyon magas. 

Nagyon fontos kiemelni azt is, hogy a Komondorhoz nemcsak kis- és középvállalkozások, hanem nagyvállalatok is hozzáférhetnek az ország egész területéről, és célunk az is, hogy a Debrecenben működő ipari egyaránt használhassák.

– Az informatikában az átlagnál jóval rövidebb az avulási idő, a ma csúcskategóriás gép pár éven belül egyáltalán nem biztos, hogy az lesz. Mekkora élettartammal számoltak a Komondornál, számoltak-e egyáltalán ilyennel?

– Ezt most még korai megbecsülni. Először is úgy terveztük meg a gépet, illetve az azt befogadó központot, hogy még bővíthető legyen. Tehát ha a teljesítménye kevés, tudunk még növelni a kapacitásán. 

Azt is látni kell, hogy nagyon modern technológiáról van szó, olyannyira, hogy amikor a beszerzése mellett döntöttünk, legyártott gép ebből a típusból még nem is létezett. A kollégáimat csak dicsérni tudom azért, hogy megvolt bennük az a bátorság, hogy egy teljesen új, akkor még csak leírásokban létező megoldást mertek választani, amely utólag nagyon helyes döntésnek bizonyult.

– Mi a KIFÜ szerepe a szuperszámítógép-projektben?

– Nagyon fontos, hogy a KIFÜ nem felhasználója, hanem üzemeltetője a szuperszámítógépnek, rendelkezésére bocsátja minden akadémiai, egyetemi, illetve vállalati szereplőnek. 

Ez kiemelten fontos, hiszen a KIFÜ nemcsak szuper-számítástechnikai, hanem egyéb IT-, hálózati és internetszolgáltatást is nyújt a felsőoktatási intézményeknek. Ehhez nagyon kellett ez a szuperszámítógép is.

– A HPC Kompetencia Központ mekkora erőforrást köt le, tehát milyen háttér szükséges a szuperszámítógép működtetéséhez?

– A Kompetencia Központnak alapvetően két tevékenysége van: egyrészt megválaszolja azokat a kérdéseket, hogy melyek azok a területek, amelyek kutathatók a szuperszámítógépen, és segít a felhasználóknak az igényeket lefordítani a gép nyelvére. A másik feladata az, hogy végezze azt a tájékoztató munkát, amellyel a potenciális felhasználókat elérheti, többek között konferenciák, workshopok szervezésével. A különböző egyetemeken vannak HPC-nagykövetek is: nekik már megvan szuperszámítógépes ismeretük, és tudnak segíteni a hozzájuk forduló kutatóknak abban, hogy az adott témában végezhető-e olyan kísérlet, amelyet érdemes – illetve lehetséges – szuperszámítógépen futtatni.