Szigorítják a hitelkihelyezési szabályaikat a bankok, az ügyfeleik pedig egyre óvatosabbak
A hitelintézetek szűkebb köre tovább szigorított a lakossági és a vállalati hitelfeltételeken tavaly az utolsó negyedévben, a tendencia pedig 2023 első felében is folytatódhat – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a januári hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján.
A jegybank honlapján közölt kutatás szerint a vállalati hitelkereslet a rövid lejáratú és a devizahitelek irányába tolódott el a magasabb forgóeszköz- és likviditási finanszírozás igényével. Az üzleti célú ingatlanhitelek szigorodó sztenderdjei mellett a bankok fele a hitelkereslet visszaeséséről számolt be ezen a piacon.
Szinte valamennyi bank a hitelkereslet visszaesését érzékelte a lakáscélú és fogyasztási hitelek iránt, és előretekintve kisebb arányuk további csökkenésre számít.
2022 negyedik negyedévében a bankok 23 százaléka szigorított a vállalati hitelfeltételeken a romló gazdasági kilátásokra és iparágspecifikus kockázatokra hivatkozva. A következő fél évre előretekintve a bankok 29 százaléka helyezett kilátásba további szigorítást a vállalati hitelfeltételekben, a kis- és középvállalatoknál pedig 40 százalékuk.
Már lehet igényelni a Baross Gábor hitelprogram konstrukcióitAz OTP Banknál már igényelhetők a Baross Gábor hitelprogram konstrukciói. A hitelt vállalatok vehetik igénybe. |
A devizahitelek iránt a bankok 70 százaléka, a rövid lejáratú hitelek esetében pedig 31 százaléka számolt be élénkülő keresletről, ezek iránt 2023 első fél évében tovább bővülhet a kereslet a válaszadók szerint.
Ugyanakkor a bankok 73 százaléka számít további keresletcsökkenésre a forinthitelek és 44 százaléka a hosszú lejáratú hitelek piacán
– közölték.
Az elemzés szerint az emelkedő banki forrásköltségek, valamint a kereskedelmi ingatlanok piacán jelentkező összetett kihívások miatt az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a bankok 23 százaléka szigorított a negyedik negyedévben, ami főként a bevásárlóközpontokat és irodaházakat érintette. A következő fél évben azonban már a lakásprojekteknél is szigorítani tervez a bankok fele. A negyedik negyedévben az üzleti célú ingatlanhiteleknél a bankok 54 százaléka, ezen belül az irodaházaknál 70 százaléka, a lakásprojekteknél 59 százaléka számolt be csökkenő keresletről. Az üzleti ingatlanpiac egyes szegmensei közül egyedül a logisztikai központok finanszírozása iránt nőtt a kereslet a negyedévben. 2023 első felében az üzleti célú ingatlanhitelek iránti keresletben a bankok 76 százaléka további visszaesésre számít a szigorúbb kamatkörnyezet és a fékezett ingatlanberuházási tervek miatt.
Közölték:
2022 negyedik negyedévében a bankok 17 százaléka a belső adósságfékszabályokon keresztül szigorított a lakáscélú hitelek feltételein az ügyfelek hitelképességének romlása miatt, és hasonló arányban helyeztek kilátásba további szigorítást 2023 első fél évére is a bizonytalan gazdasági kilátások miatt.
2022 negyedik negyedévében a bankok 92 százaléka érzékelte a lakáshitelek iránti kereslet visszaesését, és előretekintve kisebb arányuk (30 százalékuk) további csökkenést vár.
A fogyasztási hitelek sztenderdjein a bankok 27 százaléka szigorított a negyedik negyedév folyamán, a szigorítás elsősorban a felárak emelésében mutatkozott meg. Az ügyfelek hitelképességének romlása miatt előretekintve a bankok 19 százaléka helyezett kilátásba további szigorítást, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig ennél is nagyobb arányuk, 32 százalékuk szigorítana.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.