Csak egy kicsit kell még kibírni, augusztustól többet érhet a fizetésünk
Egy hónapból még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy megtörtént az inflációs fordulat, ugyanakkor a boltokból érkező hírek és az energiaárak csökkenése egyaránt azt sugallja, hogy túl lehetünk a drágulás csúcsán, és a következő hónapokban mérséklődhet az infláció – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője annak kapcsán, hogy múlt hónapban a Központi Statisztikai Hivatal 25,4 százalékos fogyasztói áremelkedést mért a januári 25,7 százalékos ütem után. Ezzel jó eséllyel megindulhatott a normalizálódás, ami a februári „vajháború” kirobbanása óta megfigyelhető. Az elmúlt hetekben sorra jelentették be a legnagyobb hazai áruházláncok, hogy csökkentik az áraikat, ami Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint is egyértelmű jele annak, hogy jó úton haladunk az infláció letörésében.
A szakember szerint júniusig biztosan marad a 20 százalékos inflációs ütem, majd szeptemberben kerülhet 15 százalék alá.
Mivel az idei átlagos bérnövekedési ütem az elemző várakozása szerint 15-18 százalék között alakulhat, a reálbérek valamikor a nyár végén, augusztus– szeptember környékén fordulhatnak át pozitív tartományba.
Ha így lesz, ez azt is jelenti, hogy egy évig eltarthat a reálbérek csökkenése, ugyanis tavaly augusztusig tudták tartani a lépést a keresetek az egyre gyorsuló inflációval, amely szeptemberben át is lépte a 20 százalékos határt. Ennek ellenére éves átlagban még így is 2,6 százalékkal nőtt a hazai fizetések értéke 2022-ben, ami viszont nem mondható el a környező országokról.
Németh Dávid szerint ha az energiaárak a következő négy-öt hónapban is alacsonyak tudnak maradni, és nem kell attól tartani, hogy később, a téli időszakban elszállnának a költségek, akkor el tudja képzelni, hogy a nyár végén, az ősszel ismét bővülni tud a hazai fogyasztás, bár éves viszonylatban inkább a stagnálás vagy az enyhe csökkenés lesz a jellemző.
A szakember rámutatott, hogy a nemzetközi környezet nem valami kedvező, Amerikában lassult a dezinflációs folyamat, miután a maginfláció beragadt, és a bankcsődök szintén aggodalomra adnak okot.
Ráadásul az, hogy Nyugat-Európában és Amerikában nem kerültek recesszióba a gazdaságok, mind arra utalnak az elemző szerint, hogy nem lesz zuhanás az inflációban, ami a magas kamatkörnyezet miatt a jövő évi növekedési kilátásokat rontja.
Magyarországon év végére 10 százalék alá esik az infláció, ezt mi sokkal régebb óta mondjuk, mint hogy a kormány bevállalta volna
– mondta a K&H elemzője, aki szerint a fő kérdés inkább az, hogy utána mi lesz, azaz az 5-8 százalékos inflációs tartományból le tud-e menni 3 százalék környékére, vagy sem. Ahhoz ugyanis, hogy visszajöjjenek az 5 százalék körüli kamatok, az inflációnak is le kellene mennie 3–4 százalék közé stabilan. Itt még vannak kérdőjelek – mutatott rá Németh Dávid.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.