„A kereskedelmi és iparkamara éleslátása nyolc évvel megelőzte a politikai éleslátást: Magyarország a keleti és nyugati üzletek találkozási pontjává vált. Ez a politika a garancia a hosszú távú stabil növekedésre, ez adja a védettséget a bizonytalansággal szemben. Én ezt a magyar gazdaság életbiztosításának tekintem” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Fókuszban a külpiacok című külgazdasági évnyitó konferencián.
Megismételte a múlt heti gazdasági évnyitón már elmondott véleményét, miszerint az orosz–ukrán háború árnyékában a legnagyobb világgazdasági veszély a blokkosodás, ami szerinte nem inspiráció nélküli és feltétlenül veszélyes törekvés.
Az Oroszország elleni szankciókkal sok köteléket elvágtak, kiütve az európai növekedés egyik alapját, és ha az európai–kínai kapcsolatokat is elvágnák, az lenne a teljes kiütés, hiszen 870 milliárd eurónyi kereskedelemről van szó
– folytatta, majd felvázolta a közeljövő legfontosabb teendőit:
Előadásában részletesen elemezte, hogy gyakorlatilag három év alatt kétszer állt fejre a világgazdaság, méghozzá teljesen eltérő okokból, ami majdhogynem példátlan a világtörténelemben. A koronavírus-járványban és a háborúban az emberélet-veszteség mellett nagy súlyú a gazdasági hatás is, ezek nyomán korábban alapvetésnek tartott gazdasági elvek dőltek meg. Véleménye szerint az Európai Unió válaszai csak rontottak a helyzeten.
A legnagyobb brüsszeli hibák egyike, hogy elfogadtuk az amerikaiak versenyre felhívását, hogy ki tud többet segíteni Ukrajnának
– folytatta Szijjártó Péter, kifejtve, hogy a világ első számú katonai szuperhatalmával versenyre kelni logikátlan, és Brüsszelben nem kalkulálták be, hogy a háború Európában zajlik, ezért mi sokkal nagyobb árat fizetünk. Ráadásul, mivel az eszkaláció földrajzi alapú, ez is minket fenyeget hatványozottan.
A külgazdasági és külügyminiszter a mindenféle bizonytalanság között az egyetlen állandónak az autóipar átalakulását jelölte meg, hiszen 2035-től Európa is végleg átáll a belső égésű motorokról az elektromos hajtásláncokra. Ehhez kapcsolódva rögzítette, hogy a világon mindössze három ország, Kína, Németország és Magyarország mondhatja el magáról, hogy a három német prémiumautó-gyártó saját gyárral rendelkezik nála, mi pedig a hét legnagyobb akkumulátorgyárból is hárommal.
„A keleti akkuk nélkül a nyugati autók a lovas kocsikkal egyenértékűek” – jegyezte meg Szijjártó Péter, hangsúlyozva: nem az a kérdés, hogy ezek a gyárak megépülnek-e, hanem az, hogy hol, és fontos eredménynek tartja, hogy jelenleg nálunk van a világ negyedik legnagyobb akkumulátorkapacitása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.