Tikkasztó nyár jöhet: nem megy 30 fok alá a napi csúcs, készülnek a fürdők

A budapesti fürdők köszönik, jól vannak. Ön fogalmazott így nemrég, ami azért is érdekes, mert mindeközben a fürdőszövetség jó ideje hiába kongatja a vészharangot, nem kapja meg a kért támogatást az ágazat, noha a fürdők turisztikai jelentőségét nem vitatja ma már senki. Mit csinálnak másképp Budapesten, mint vidéken?

Egyrészről az a különleges a budapesti gyógyfürdőkben, hogy itt 13 fürdő van, és megjelennek a szinergiahatások. Másrészt Budapest a turizmus szempontjából kiemelt desztináció, az idelátogató külföldiek 70-80 százaléka elmegy legalább egy fürdőnkbe. Budapest fürdőfőváros, ez jelenik meg abban, amikor azt mondjuk, hogy az itteni fürdők köszönik, jól vannak.

A külföldiekből élnek?

Részben igen. De ha megnézem az első kéthavi forgalmunkat, akkor látszik, hogy a magyar vendégek száma is jelentősen megnőtt, sőt, 2019-hez képest is nagyobb forgalmat bonyolítanak le olyan fürdőkben is, ahol a látogatók alapvetően magyarok. A Paskál fürdőben vagy Pesterzsébeten is jelentősen magasabb a látogatószám, mint 2019-ben. Ebben az is benne van, hogy több fürdő és uszoda bezárt az energiaválság hatására, mi viszont nyitva voltunk folyamatosan.

Nagyon érdekes, hogy vannak olyan vendégeink, akik eddig vidékre jártak wellnessezni Budapestről vagy az agglomerációból, most viszont megtapasztalták a budapesti lehetőségeket és maradnak. 

Vannak bizonyos nemzetek, amelyek még nincsenek itt. Ilyenek a kínaiak, akik a Covid előtt jelentős számban érkeztek, vagy az amerikaiak, akiknek az ukrajnai háború túl közel van, ezért nem sokan jönnek. Jelentősen kevesebb a háború miatt az ukrán és orosz vendégek száma is, akik a korábbi 13-15 százalék helyett most a vendégkör 7 százalékát alkotják.

Új budapesti vendégeket nyertek a budapesti fürdők, de nyertek-e vidékieket is?

Nem mértük tavaly a vidéki vendégek számát. A Covid előtti tapasztalataink vannak, amikor 80-85 százalékos volt a budapesti vendégkör, a többi az agglomerációból érkezett. Nyáron, a strandszezonban szoktak inkább vidékiek jönni. Friss meglepetés a Palatinus fürdő területén felállított Lumina Park, ahol várakozáson felüli számban érkeztek a vendégek belföldről is.

Hasznot is elkönyveltek az új attrakcióból, vagy legalább a margitszigeti holtszezon költségeire elég volt a bevétel?

A LED-es technológiának köszönhetően a fénypark nagyon alacsony költséggel üzemelt, és miután 210 ezer körüli látogató számmal zárjuk e hét végén a parkot, úgy tűnik, hogy nagyságrendileg meglesz a 170-180 millió forintnyi haszon négy hónap alatt. Két ágról származik a bevételünk, egyrészt bérleti díjat fizet a lengyel partner, más oldalról a belépőjegyekből is származik jutalék. A Lumina Parknak köszönhetően meg tudtuk tartani télre is a nyári forgalom kiszolgálásához szükséges létszámot, ráadásul visszatérni szándékozó látogatókat is nyertünk. Nagyon sok vidéki család érkezett ugyanis a látványosság miatt Budapestre, és szinte kivétel nélkül azt jelezték, hogy visszatérnek nyáron, a strandszezonban is a Palatinusra.

További új rendezvényeknek is helyet adnak a jövőben a budapesti fürdők?

Több programban is gondolkodunk, szeretnénk a fürdőket egyfajta új rendezvényhelyszínként is pozicionálni, olyannyira, hogy a rendezvényeket is beletettük az üzleti tervbe. A tavalyi nettó 16,2 milliárd forint árbevétel után az idei üzleti tervben 19,7 milliárd szerepel. Ebben benne van a rendezvények hatása is.

Jelentős, 10–50 százalékos költségmegtakarításokat értek el az energiastratégiai intézkedésekkel, de pontosan mivel és hogyan?

Még a nyáron nekikezdtünk az energia-válságterv összeállításának, hogy legyen egy adatalapú rendszerünk, amelynek alapján rugalmasan meg tudjuk azt nézni, hogy egy-egy takarékossági lépés mekkora pénzügyi megtakarítással jár. Ennek alapján a gáz, a villamos áram és a távhő árát modellezve elkezdtük létesítményenként összerakni a megtakarítási intézkedéseket. Néhány példát mondok. A Lukács fürdőben, ahol eddig gázzal fűtöttünk, most a hőcserélő rendszeren keresztül hasznosítottuk az elfolyó medencevizet. Emellett csak néhány napig volt szükség gázfűtésre, így több mint 50 százalékos energiamegtakarítást értünk el. Mindezt beruházási ráfordítás nélkül értük el, mert eddig is volt ott hőcserélő rendszer, de nem használta senki, mert annyira olcsó volt az energia. Mindeközben Pesterzsébeten hőszivattyús fűtésre álltak át és letakarták a külső medencét, ami így 2-3 fokkal melegebb maradt, miközben minden egyes fok energiában 4 százalék megtakarítást jelent. A fenntarthatóbb működés irányába óriási lépéseket tettünk.

Tegyük hozzá, hogy enyhe volt a tél, látványosabb volt a megtakarítások nagysága is.

Kiszámoltuk ezt is, ha hideg telünk lett volna, akkor is megvalósul a 30 százalékos megtakarítás a korábbi évekhez mérten. Az áramköltséget tudtuk a legkevésbé lefaragni, mert a medencék vízforgatását végző szivattyúkat nem lehet leállítani.

Az energiamegtakarítási intézkedések, a spórolás nem vezetett fapados szolgáltatásokhoz?

Épp a mai naptól, azaz március elsejétől visszaállítjuk az élményelemek teljes működését a fürdőkben, mert sokkal többet árt a vendégelégedettség terén, mint amekkora az üzemszünetekkel elérhető megtakarítás.

Ráadásul épp most volt jelentős jegyáremelés. Terveznek továbbiakat is?

Nem tervezünk újabbakat. Félreérthető lehetett, hogy a Fővárosi Közgyűlés elé csak nemrég került az éves üzleti tervünk, az abban szereplő jegyáremelés azonban nem a jövőre vonatkozott, hanem a január elsejétől bevezetett változást tartalmazta. 

 Egyedül a Palatinus nyári áraihoz nem nyúltunk még.

Hogyan fogadták a vendégek az áremeléseket?

Szó nélkül tudomásul vették. 

de nálunk ennyiért nem limitált ideig, hanem egész nap használhatja a fürdőt a vendég. A belföldieknek pedig kedvezményes bérleteket és a Zsigmondy Kártyát kínáljuk, ezekkel nagyjából 70 százalékos kedvezménnyel jutnak belépőjegyhez. Tavaly 12 ezer, az idén az első két hónapban már 17 ezer Zsigmondy Kártyát értékesítettünk, ami a Rudasba, a Széchenyibe és a Gellért fürdőbe járóknak kedvező lehetőség. Egyelőre úgy számolunk, hogy legalább nyárig nyitva lesz a Gellért, aminek a felújítását a szomszédos hotel épületéhez időzítjük.

Elég lesz a jegyáremelésekből származó pluszbevétel a megemelkedett költségek finanszírozására?

Igen, bár drasztikus mértékben emelkedtek meg a költségeink, csak az anyagköltségek több mint 170 százalékkal nőttek egyetlen év alatt, ráadásul alapanyaghiány is van, a háborús és inflációs hatás együtt jelentkezik, de ezt az évet már nyugodtabbnak gondolom, mint az előző hármat. Arra számítok, hogy az idén már lehet fejleszteni szolgáltatásminőségben és vendégélmény terén egyaránt. Nagyon forró nyarat jósolnak, a hosszú távú előrejelzések szerint három hónapon keresztül 30 fok alá nem megy a napi csúcshőmérséklet. Pluszmunkaerővel és rugalmas strandnyitási rendszerrel készülünk. 

 Októberben pedig jön a nagyon sikeres Lumina Park második évada.

Van esély arra, hogy az idén megnyisson a két zárva tartó egységük, a Rác és a Király fürdő közül legalább az egyik?

A Király fürdő bonyolult történet, 2018 óta nincs ÁNTSZ-engedélye, ezért a Covid után már nem tudtuk kinyitni. Dolgozunk a megoldáson, de állami tulajdonban van, a fővárosé a használati jog és a BGYH üzemelteti. 

Meglátjuk, mire milyen az érdeklődés, a Fővárosi Közgyűlés dönt. A hotel hasznosításából származó bevétel adja majd a forrást a fürdő felújításához, amivel kapcsolatban már sokat haladtunk, megvolt a műszaki állapotfelmérés, romeltakarítás, penészmentesítés, most már a konkrét tervezés zajlik. Újra kell tervezni mindent, a fürdő állapota leromlott, sok műszaki szabvány megváltozott 2006 óta, ráadásul a fürdő nem az eredeti tervek szerint épült meg. A felújításra a közbeszerzési pályázatot még az idén kiírjuk.