Az elmúlt hónapok döntései, főként azok, amelyek rögtön befolyásolták az árfolyamot, nem voltak kedvezők az inflációra nézve
– fogalmazott Varga Mihály az Indexnek adott interjújában. A pénzügyminiszter hozzátette, hogy a koronavírus-járvány utáni lezárásokat követően a gazdaság újranyitásával nem tudott olyan gyorsan visszaállni a kínálati oldal, mint a keresleti, így megugrottak az árak. Azt is elmondta, hogy
az inflációért jórészt a háború és a szankciók a felelősek, de már a járvány végén, 2021-ben voltak jelei, a jegybankok pedig el is kezdtek alkalmazkodni.
Varga kiemelte, hogy a probléma a pandémia utáni időszakra is megmaradt, mivel a kereslet-kínálat egyensúlyának beállása előtt kitört az orosz–ukrán háború, ami azonnal megdobta az energiaárakat, Brüsszel pedig szankciókat léptetett életbe: „Nem véletlenül lőtt ki 300 euró fölé a holland gáztőzsdén a megawattóránkénti ár” – tette hozzá.
A miniszter szerint
Magyarországon már januárban lehetett látni, hogy az élelmiszer-drágulás mellett megjelent a szolgáltatások áraival a növekvő infláció, ami új fejlemény.
„Erre oda kell figyelni, azt mutatja, hogy csak lassabb ütemben tudnak mérséklődni az árak.”
Az uniós forrásokról úgy vélekedett, hogy ha az ország nem kapja meg azokat, a kormány akkor sem hajlandó lemondani a gazdaságpolitikai céljairól: az energiarendszer általakításáról, az infrastrukturális fejlesztésekről.
Ha az a kérdés: túl lehet-e élni az uniós források elmaradását, igen. Könnyebb velük, a jogosan nekünk járó összegekről nem is vagyunk hajlandók lemondani
– jelezte. Hozzátette, hogy az adócsökkentést folytatni kell, és tovább szükséges mérsékelni az adminisztrációt. A miniszter szerint növekedési pályán maradt az ország a források nélkül is, a támogatásokkal azonban öt százalék felett bővült volna a hazai GDP.
„Vitában voltunk és maradunk Brüsszellel a jövedéki adó ügyében. Alacsonyan akarjuk tartani a dohány- és alkoholtermékek adóját, miközben Brüsszel magasabb minimumadószintet vár el. Az adórendszer alapjai változatlanok: a munkát és jövedelmet terhelő közterheket alacsonyan kell tartani. A munkaalapú társadalomban hiszünk, ahol az emberek munkája megélhetést és jövedelmet jelent nekik és családjuknak.
Ami pedig a közösségi kiadásokhoz kell, azt ezt követően is a fogyasztási típusú adókon keresztül szedjük be”
– jelentette ki.
A miniszter azt is elmondta, hogy a nyár közeledtével is erősödhet a hazai fizetőeszköz, hiszen az ide érkező külföldi turisták forintra váltják a valutájukat. Jelentősen befolyásolja az árfolyamot a háború elhúzódása, az újabb brüsszeli szankciók hatása, az infláció és az alapkamat változása.
Arra a kérdésre, hogy milyen költségvetés várható 2024-re, a következőt válaszolta:
Azt se feledjük, hogy az extraprofitadót is fokozatosan kivezetjük, hiszen megígértük, az ebben a formájában csak két évig marad fenn. A bankrendszer és a gyógyszeripar adóterhét mindenképpen csökkenteni fogjuk.
Ismét kemény hangot ütött meg a parlamentben Matolcsy GyörgyElblicceltünk egy válságot, fájó az elmaradt oktatási és egészségügyi reform – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a parlamentben. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.