Az MNB szerint nem az ár-bér spirál felelős az inflációért
Magyarországon jelenleg együttesen van jelen magas bér- és árdinamika, azonban ár-bér spirálról továbbra sem beszélhetünk – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank márciusi infláció jelentésében, emlékeztetve rá, hogy februárban 25,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, miközben a versenyszférában decemberben 18,3 százalékkal nőttek a bruttó bérek éves alapon (2023 januárjában pedig 17 százalékkal).
Mint írják, az ár-bér spirál definíciója azt feltételezi, hogy annak kialakulásánál a bér- és árdinamika egymást erősítve gyorsuljon, azaz, hogy a bérek emelkedése olyan mértékben növeli a vállalatok költségét és/vagy a belső keresletet, hogy ebből addicionális infláció következik. Aztán a növekvő infláció hatására ismét emelkednek a bérkövetelések is, hiszen a munkavállalók célja a reálbérszint megtartása, növelése. Ez pedig újabb áremelésre kényszeríti a vállalatokat, hogy kompenzálják emelkedő költségeiket, és ezzel egy önmagát erősítő folyamat indul el.
Hazánkban ugyanakkor nem figyehető meg ez a folyamat, a magas bér- és árdinamika hátterében számos egyéb tényező áll
– jegyzik a jegybank szakemberei, akik szerint a magyar nominálbérek emelkedését elsősorban a munkaerőpiaci feszesség és a minimálbér-emelés magyarázza, ugyanis munkaerőpiaci kereslet továbbra is erős, a munkaerőpiacon pedig nagyobb a munkavállalók alkuereje, a vállalatok a munkavállalóik megtartása érdekében jobban hajlandók eleget tenni a bérköveteléseknek.
Az MNB szerint az ár-bér spirál kialakulásának esélyét csökkenti, hogy a magas bérdinamika ellenére a vállalati profitok jelentősen emelkedtek, sőt, 2022 negyedik negyedévében Magyarországon nőttek a harmadik legnagyobb mértékben az EU-ban.
A profitok emelkedése arra utal, hogy az árdinamika gyorsulása nem csupán az emelkedő költségekből fakad. Az ágazatok széles körében megfigyelhető volt a magas profitnövekedés. A bérek emelkedése tehát nem rontotta a vállalati profitabilitást, és nincs áremelési kényszer a vállalatok részéről a magasabb bérek miatt. Ezt az általunk készített vállalati interjúk is megerősítették – tették hozzá.
A vállalatok árazási gyakorlatának követhetetlenségéről korábban mi is írtunk, az elemzés szerint a rejtély hátterében az állhat, hogy vállalatok előre próbálják bebiztosítani a magasabb bevételt arra az esetre, ha a költségeik a vártnál is nagyobb mértékben emelkednének. Az MNB már a decemberi inflációs jelentésében is felhívta rá a figyelmet, hogy a legtöbb nemzetgazdasági ágban megfigyelhető a jelenség: a szállítás-raktározás területén 84, a feldolgozóiparban 50,
de még a válság hatásainak igencsak kitett kereskedelem és turizmus ágazatan is 25 százalékkal emelkedtek egy év alatt a profitráták.
Ráadásul ezek az arányok a 2013–2019 közötti, a mainál jelentősen alacsonyabb inflációs környezet átlagánál is magasabbak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.