Csányi Sándornál éppen volt hétszázmillió forint – komoly döntést hozott

Csányi Sándor és családja egy vagyonkezelő alapítványba csoportosította át bizonyos vagyonelemeit. A Unity Vagyonkezelő Alapítvány ügyvezetése és kurátorai között az OTP-vezér gyermekei (Attila, Péter, Gabriella, Ádám és Tamás) bukkannak fel, megbízásuk a 80. életévük betöltéséig tart. Emellett az is kiderül, hogy az alapítvány 700 millió forint készpénzzel jött létre – írta meg a Telex.

A piacvezető bank a portál kérdésére azt írta: „A Bonitás 2002 Zrt. vagyonának átruházása a Unity Vagyonkezelő Alapítvány részére egy cégjogi aktus, amely generációkon átívelő módon, hosszú távon fenntarthatóvá teszi a Dr. Csányi Sándor által megteremtett pénzügyi és vállalati vagyon családi tulajdonlását.”

A család jövője a tét

Azt már a Világgazdaság kérdésére erősítette meg Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere, hogy tapasztalata szerint valóban sok tulajdonosban felvetődik, hogy miután felépítette a cégét, szeretné, ha a családja a jövedelméből a jövőben is biztonságosan élhetne, ugyanakkor más kezében nem látja garantálva a vállalat sikerességét. Vagy azért, mert a gyerekek az alapítótól eltérő szakértelemmel rendelkeznek, vagy azért, mert más karrierutat képzelnek el maguknak.

„Természetesen megoldás lehet egy külsős ügyvezető kinevezése is, de ő munkaköréből adódóan nem elsősorban tulajdonosi szemlélettel irányít egy céget, nem is ez az elsődleges elvárás vele szemben” – mondta a szakértő, aki hozzátette, ezt a problémát oldja meg két jogintézmény, a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány.

Mi az a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelés 2014 óta létezik a Ptk.-ban.

Az eredeti tulajdonos átruházza vagyonának egy meghatározott részét a vagyonkezelőre, aki teljes joggal, a saját tulajdonaként a kedvezményezettek javára kezeli azt.

A törvény megkülönbözteti az üzletszerűen és a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelői tevékenységet. Az előbbi csak erre vonatkozó, megfelelő engedéllyel rendelkező, legalább 70 millió forint pénzügyi biztosítékkal és 70 millió forint saját tőkével rendelkező vállalkozás útján fejthető ki. A tevékenységet csak magyarországi kft., zrt. vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban bejegyzett külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepei formájában működő vállalkozások végezhetik. Kevés engedéllyel rendelkező cég van, a megoldás előnye pedig az, hogy a vagyonkezelésért fizetett díjért cserébe szakértők veszik le a rendelő válláról a vagyon igazgatásának a terhét.

„A nem üzletszerű előnye ezzel szemben az lehet, hogy a vagyonrendelő olyan személyt nevezhet ki kezelőnek, akiben teljes mértékben megbízik, mert ilyen szerepre – korlátozásokkal – bárki kinevezhető. A szerződés legfeljebb 50 évre szólhat, és meg kell határozni a vagyonkezelés elveit, azt viszont nyilván senki sem tudja, hogy milyen elvek szerint lesz érdemes kezelni egy vagyont mondjuk 40 év múlva” – mutatott rá Pálffy Miklós. Hozzátette, a jól működő családi cégbirodalmak életciklusa nem 50 évre van tervezve.

Mi a vagyonkezelő alapítványok lényege?

A vagyonkezelő alapítványok részére juttatandó minimumtőke összege (600 millió forint) arrafelé mutat, hogy ez inkább egy kivételes, professzionális jogintézmény. Hasonlóan a bizalmi vagyonkezelői szerződéshez, a vagyon itt is átruházásra kerül, de egy alapítvány részére, amelyhez kapcsolódóan a vonatkozó törvény felügyelőbizottságot és állandó könyvvizsgálót ír elő.

„Hogy ez mennyiben lesz garancia a szakszerű, alapos vagyonkezelésre, nos, ezt majd az alapítók mérlegelik” – jegyezte meg a Niveus szakértője. A szakértő hangsúlyozta, a vagyonkezelő alapítványoknak előnyük lehet, hogy nem szűnnek meg 50 év után.

„Mindkét jogintézménynek az a célja, hogy hosszú távú biztonságot adjon az alapítóknak, de a hosszú táv még nem telt le, sőt, igazából még el sem kezdődött. A magyar jogalkotó megteremtette egy jól működő rendszer alapjait, és a vagyonrendelők feladata az, hogy erre az alapra ne csak szénát és pozdorját építsenek” – szögezte le Pálffy Miklós.