késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Ezermilliárd forint párolgott el a lakossági betétekből
Fogyatkozik a pénz a lakossági folyószámlákról: a február végéig tartó egy év alatt közel 8 százalékkal – nagyjából ezermilliárd forinttal – olvadt a betétállomány, és az idei év második hónapjában nem egészen 11 920 milliárd forintot tett ki – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybanki statisztikák szerint a lakossági betétek állománya 2022 februárjában érte el eddigi csúcsát, ami egyértelműen az szja-visszatérítésből és egyéb egyszeri juttatásokból származó, több százmilliárdos extra jövedelemnek köszönhető. Trendszerű zsugorodásnak viszont nem azonnal, csak tavaly szeptemberben indult a lakossági betéti portfólió, és egészen idén januárig folyamatosan csökkent az állomány.
Biztató ugyanakkor, hogy februárban már ismét a friss jóváírások kerültek többségbe, így nagyjából 60 milliárd forinttal emelkedni tudott az egyenleg.
A betétállomány olvadásával párhuzamosan annak összetétele is változott valamennyit a februárig tartó egy év alatt. Így például a lekötetlenül tartott, „pihenő” folyószámlabetétek mennyisége az átlagnál valamivel gyorsabban, közel 9 százalékkal csökkent, így a súlyuk 80,8-ről 79,9 százalékra csökkent a teljes portfólióban. A devizabetéteknél viszont nagyon dinamikus, 24,4 százalékos állományi bővülést mért az MNB (2423,9 milliárd forintnyi, február végi mennyiség mellett), így azok részesedése egyetlen év alatt 15 százalék környékéről 20 fölé ugrott.
A lakossági betétállomány csökkenése egyértelműen azzal magyarázható elsősorban, hogy a háztartások elkezdték kivonni a folyószámlákon pihenő pénzeket.
Ezt alátámasztja, hogy a tranzakciók összesített egyenlege – vagyis a friss befizetések és pénzkivétek különbsége – 2022-ben már 130 milliárdos mínuszt mutatott,
miközben egy évvel korábban még közel 1600 milliárdos pluszt jelzett a mérleg. Az első két hónap adatait nézve is hasonló az eredmény: miközben tavaly az szja-visszatérítés nyomán még bő 640 milliárdos plusz keletkezett a tranzakcióknál, idén közel 228 milliárd forintnyi nettó pénzkivonás történt.
A pénzkivonáshoz több tényező is hozzájárulhatott.
Az egyik, hogy a háztartások fokozatosan elkezdték elkölteni az extra állami juttatásokból származó összegeket,
jórészt beruházásokra (például nagyobb értékű vásárlásokra, lakásfelújításra ) fordítva. A másik fontos tényező az lehet, hogy a magas infláció és a változatlanul alacsony szinten mozgó betéti kamatok sokakat arra ösztönözhettek, hogy ne a folyószámláikon tartsák, hanem valamilyen más eszközbe fektessék szabadon használható pénzüket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.