Ferihegyi reptér visszavásárlása: hiába ül pénzhegyen a Mol, ha beszáll az üzletbe, kérdéses az osztalék
Az év végéig lezárulhat a ferihegyi reptér visszavásárlása Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint, aki az Inforádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy az előkészítő megbeszéléseknél tartanak az árról, valamint a szerződés feltételeiről.
A tárcavezető hangsúlyozta, a repülőtér egy olyan stratégiai „eszköz”, amelynek magyar kézben kell lennie, épp ezért a kormány elkötelezett, hogy visszavásárolja. Szerinte nem érdekes, hogy milyen befektetők állnak mögötte, vagy hogy milyen nemzetiségűek, a tranzakciót le kell bonyolítani.
A befektetők is tisztában vannak vele, hogy a magyar kormány jobban tudná fejleszteni
– tette hozzá a miniszter. Mint ismert, februárban robbant a bomba, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt egy kormányinfón arról, hogy Nagy Márton tárgyal a reptér visszavásárlásáról, amely a háborús események miatt egy időre lekerült a napirendről. Még 2021 végén az Indotek csoport és a Mol alkotta azt a konzorciumot, amely 4,4 milliárd eurós ajánlatot tett a repteret tulajdonló vállalat százszázalékos tulajdonrészéért,
a feltételezett vételár azóta nem változott a Világgazdaság forrásai szerint. Ez önmagában óriási – 1670 milliárd forintos – összeg, de a közelmúlt tranzakciói alapján nagyjából reálisnak tűnik.
A nagyobb forgalomnövekedéssel jellemzett európai regionális repülőterek éves EBITDA-eredményük 14-18-szorosán (EV/EBITDA) keltek el, az érettebb repülőterek pedig ennél alacsonyabb, 10 és 14 közötti EV/EBITDA mutatón forognak a PwC tanulmánya szerint. Ferihegy inkább az előbbi kategóriát képviseli.
A kormány ezért támogatja
Korábban a Világgazdaságnak iparági források azt mondták, a tranzakció azért is fontos lehet a kormánynak, mivel Ferihegynek Európában is egyedülálló a növekedési potenciálja. Míg a kontinens fővárosainak légikikötői lényegében telítődtek, és esetükben az évi néhány százalékos bővülés is jónak mondható, addig Budapesten akár megduplázható az utasforgalom.
A ferihegyi infrastruktúra legfőbb aranytartaléka a pályakapacitás, vagyis a le- és felszálló gépek kezelésének lehetősége, amit alapvetően a futópályák határoznak meg. A nagy nyugati (francia, német, angol) repülőtereken a szokásos működési körülmények között látszik, hogy nem a kereslet lanyhulása miatt stagnál a bővülés, hanem mert kimerültek a pályakapacitások.
Az elemzők viszont nem rajonganak az ötletért
Az Erste elemzői a 2020 őszén megjelent első híradásokat követően úgy értékeltek, hogy a Mol profiljába és stratégiájába nem illik bele a repülőtér megvásárlása. Nem tűnik megalapozottnak, hogy a vállalat miért akar olyan további, profilba nem vágó állami tendereken indulni, mint a Budapest Airport megvásárlása, a hulladékgazdálkodási tender vagy az autópályadíjak beszedése.
Tartunk tőle, hogy ezek az ügyletek inkább az állami tulajdonos érdekét szolgálják, és nem a kisebbségi befektetőkét
– hangsúlyozta akkor Pletser Tamás, aki szerint a Mol átlátható és magasabb osztalékpolitikával tudná a befektetői bizalmat elnyerni. A magyar államnak ekkor még 5,24 százalékos részesedése volt az olajtársaságban, amelyet aztán a 2021 tavaszán létrehozott Mol-Új Európa Alapítványra ruházott át.
Később Bukta Gábor, a Concorde elemzője is úgy fogalmazott, nehéz racionális magyarázatot találni arra, hogy miért érné meg az államnak 4,4 milliárd euróért visszavásárolnia a Budapest Airportot. Főleg azt figyelembe véve, hogy a reptér-üzemeltetőnek a közeljövőben egy nagyobb beruházásra is rá kellene szánnia magát.
A Molnál van pénz, de mi lesz az osztalékkal?
A pandémia óta nagyot fordult a világ, az olajcégek az orosz–ukrán háború energiapiaci hatásainak is köszönhetően tavaly minden korábbit felülmúló csúcsprofitot könyvelhettek el világszerte. A Mol sem volt kivétel, amely 4,702 milliárd dolláros – jelenlegi árfolyamon 1620 milliárd forintos – CCS EBITDA-eredményt ért el, harmadával túllépve a 2021-es rekordon, könnyedén túlszárnyalva a cégvezetés 4,1-4,4 milliárd dolláros eredménycélját is.
A 2022-es csúcsprofitból az előző, 302 forintos kifizetésnél is bőkezűbb osztalékot remélnek a részvényesek. Az Erste részvényenként akár 400 forintos osztalékfizetést is elképzelhetőnek tart, a Concorde pedig – a tavalyi kifizetési arány mellett – ennél is nagyobb, 500 forintos visszaosztást sem tart lehetetlennek.
A Molnál tehát van pénz, amit az állam is felismert, és egy részét a többször módosított külön- és extraprofitadók formájában át is irányította az államkasszába. A fentihez hasonló léptékű óriásberuházás – ha a Mol valóban részt vállal a reptér felvásárlásában – további tetemes forrásokat igényelne a cég részéről.
A piacon terjednek olyan pletykák, hogy a Mol a nagyobb beruházási tervei miatt esetleg átgondolja az osztalékfizetést, vagy legalábbis visszafogja a részvényesi juttatásokat.
Ezt a spekulációt részben arra alapozzák, hogy az olajtársaság jellemzően már a közgyűlési meghívó közzététele előtt vagy közvetlenül azt követően bejelenti az igazgatóság osztalékjavaslatát is, idén viszont egyelőre nem adott hírt a vállalat.
Nem túl kedvező előjel az sem, hogy a közelmúltban a Mol többségi tulajdonába került, megújuló energia hasznosításával foglalkozó Alteo igazgatósága az olajcég vezette konzorcium házon belülre kerülésével (melynek tagja a reptérfelvásárlás másik magánbefektetőjének, Jellinek Dánielnek a magántőkealapja is) szakított a korábbi évek trendjével, és nem javasol osztalékfizetést a közel 13 milliárdos rekordnyereségből, ami hideg zuhanyként érte a befektetőket.
A Mol április 27-én tartja éves rendes közgyűlését, melynek előterjesztéseit – köztük az osztalékjavaslatot – legkésőbb 21 nappal korábban kell közzétennie a társaságnak. Azaz pár napon belül eldől, hogy a tervezett reptérfelvásárlás és a Mol esetleges szerepvállalása keresztülhúzza-e a részvényesek optimista osztalékvárakozásait.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.