Napelemet minden Kádár-kockára! – adta ki a jelszót az ENSZ-vezető

Az energiatermelésben és -felhasználásban, illetve a digitalizációs oktatásban is elképesztő potenciál rejlik – összegezték a panelbeszélgetések résztvevői az Egyensúly Intézet Magyarország 2030 című konferenciáján, amelyen Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is felszólalt.

A konferencia nyitányaként Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója emlékeztetett a szervezet munkájának kezdetére. Akkor közvélekedés volt, hogy Magyarországon két dolog nem érdekes: a pártfüggetlenség és a szakpolitika, ám szerintük nincs így, érdemes ilyesmivel foglalkozni, ezért is készítették el három éve a Magyarország 2030 – Jövőkép a magyaroknak című politikai-gazdasági-társadalmi víziójukat. 

Az intézet legfőbb szakpolitikai javaslatai közé tartozik a gazdasági növekedés, a tisztább levegő, a felzárkóztató oktatáspolitika, a jobb minőségű demokrácia, a fenntartható urbanizáció, valamint a több és minőségibb munkahely.

8000 milliárdos potenciál

ők a „nemzeti bajnokok”. Meglátása szerint ezen a mennyiségen kell jócskán javítani, hogy a közepes jövedelmű országok közül feljebb léphessünk. Ehhez kell választ találni olyan kérdésekre, hogy miből álljon a magyar energiamix, illetve a remek digitális infrastruktúrához miként tudjuk felzárkóztatni a vonatkozó tudásunkat, mert ebben becslések szerint 8000 milliárd forintos GDP-növelő potenciál rejlik.

Ebből levezetve a mostani szakmai nap három téma, az állami és uniós források szerepe, az energetikai és zöldszempontok, valamint a digitalizáció köré szerveződött. Az első két témában szólalt fel Karácsony Gergely, illetve Navracsics Tibor – az utóbbi előadásában és a nekünk adott nyilatkozatában is kitért az Európai Bizottság által visszatartott EU-s forrásainkra, és hogy ez miként gátolja az általános céljainkat.

2050-től enyhülhet a helyzet

A panelbeszélgetéseken az úgynevezett „trilemmát”, tehát a fenntartható, biztonságos és olcsó energiafelhasználást tárgyalva egyetértés mutatkozott abban, hogy a legköltséghatékonyabb az energiatakarékosság. Magyarországon pazarlunk, pedig az olcsó energia kora véget ért, és benne vagyunk a függőségből az önállóságba való átmenetben.

Beck Zsófia, a Boston Consulting Group ügyvezető-igazgató partnere figyelmeztetett, hogy a teljes függetlenség sem jó ötlet, mert akkor nekünk kell megoldanunk az összes gondot, és feltette a kérdést: 2030-ban vajon mekkora lesz az összesített energiaigényünk? Jelenleg ugyanis növekszik, és a modellek szerint csak 2050-től várható csökkenés. Ehhez jön még, hogy a belső égésű motorokról az elektromos hajtásláncokra való átállás meglódítja majd az autók áramigényét is.

120 százalékot is termelhetnénk

„Mari néninek a Kádár-kockájáról nehéz erőműként gondolkodnia” – mondta Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének alelnöke. Szerinte energiafelhasználás szempontjából nullás igényűre lehetne felújítani az összes magyar épületet, és ha ennek most azonnal nekilátnánk, a 2040-es évekre nem kéne nyersanyagot importálnunk a fűtéshez. Sőt, úgy véli, ha minden benapozott tetőre napelemet telepítenénk, még exportálhatnánk is, mert a magyar igény 120 százaléka lenne így kitermelhető. Február óta folyamatosan rekordokat dönt az ilyen típusú energiatermelés, ráadásul, habár nem híve a zöldmezős napelem-telepítésnek, a bolygó felmelegedése miatt akár még ez is hajthatna járulékos hasznot az árnyékolás révén.

– vetődött fel a szándékosan sarkított kérdés az utolsó beszélgetésen. Bíró Pál, a Google Magyarország igazgatója lecsapta a labdát, mondván, egy jól működő házhoz szállító rendszerrel akár a gyrosos is letarolhatná a helyi piacot. Általánosabban folytatva hozzátette: Magyarország egyvalamiben jár élen a digitalizációban, ez pedig a médiafogyasztás a modern platformokon, ami viszont nem irányadó a cégeket vizsgálva. Az oktatás, ezen belül a fiatalok és a nők szerepe kiemelkedő. 

„Én például nagyon örülnék, ha megvalósulna az ötlet, hogy az iskolás gyermek táskájában az uzsonnája mellett csak egy tablet van” – zárta a konferenciát Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.