Államtitkár a vendégmunkásokról: „töredéket jelentenek, de nem állítom, hogy így is fog maradni”

Amíg van magyar munkaerő, addig az a feladat, hogy ezzel a munkaerővel töltsük fel a munkahelyeket, ha nincsen, akkor olyan magyar ajkúakat kell keresni a határon túl, akik hajlandók itt dolgozni, és ha onnan sem sikerül, akkor harmadik országból kell pótolni – jelentette ki Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és HR Portál közös szervezésében megvalósult konferencián, amelyet a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásáról tartottak. Az esemény aktualitása, hogy a kormány tervei szerint 2030-ig mintegy 500 ezer új munkahelyet teremtene, amihez legalább 200-300 ezer vendégmunkásra mindenképp szükség lenne.

Az államtitkár hozzátette: jelenleg 60-70-80 ezer fős munkaerőhiány van a magyar munkaerőpiacon, a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon már „zéró a bevethető munkaerő, egymástól lopkodják az embereket” a cégek. Kelet-Magyarországon más a helyzet, de ott is arányaiban sokat javult a foglalkoztatottság, amit a betelepülő ipari kapacitások is támogatnak a jövőben. A probléma sokkal inkább az, hogy hiába van meg a 300 ezres potenciális munkaerő-tartalék, ahonnan lehetne meríteni, nagyon sokan vannak a regiszterben, akik nem fognak semmilyen munkát vállalni, mert az élethelyzetük egyszerűen nem teszi lehetővé.

Ismertetése szerint a 2023 februárjában a kiadott érvényes munkavállalási engedélyek száma 80 ezer volt, ebből 53 ezret ukránoknak, több mint 5 ezret szerbeknek adtak ki, a harmadik országbelieknek viszont csak töredékét.

– jegyezte meg, hozzátéve, hogy ha igény keletkezik a vállalkozók részéről, azt ki kell elégíteni, viszont ezt kizárólag szabályozott keretek között kell engedni. Azt mondta, bizonyos népcsoportokkal nagyon elégedettek a cégek, ilyenek a Fülöp-szigetekiek, „akiket imádnak a vállalkozók”.

Tévhitek a vendégmunkásokkal kapcsolatban

Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese szerint sok tévhit kering a vendégmunkások hazai alkalmazásával kapcsolatban. Az egyik ilyen, amely a munkaerő-kölcsönzéssel köti össze a külföldi munkavállalást, pedig mindössze 40 ezer főt foglalkoztatnak ilyen formában, azon belül sokan vannak magyarok, tehát maximum 15-20 ezer fő lehet külföldi munkavállaló. Szerinte az is tévedés, hogy olcsóbb foglalkoztatni a külföldi munkavállalót, mint a magyart, 

Harmadik országbeliek adózása

Asztalos Zsuzsanna, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal főosztályvezető-helyettese a harmadik állambeliek foglalkoztatásával kapcsolatos adózási kérdésekről tartott előadásában elmondta, harmadik országnak számít, aki nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, és amellyel Magyarország nem kötött kétoldalú szociális biztonsági egyezményt. Ezek közé az országok közé tartozik a Fülöp-szigetek, Vietnám, Brazília. Ezenfelül vizsgálni kell a kettős adóztatás elkerülésről szóló egyezményt Magyarországnak a munkavállaló illetőségének államával:

• ha van: a munkaviszonyból származó jövedelem az egyezmények szerint a munkavégzés helye szerinti államban adóztatható,
• ha nincs: külföldi illetőségű magánszemély korlátozott adókötelezettségéből csak a Magyarországon származó jövedelme adóköteles.

Az adóalap-kedvezmény érvényesíthető, ha:

• az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – 75 százaléka Magyarországon adóköteles, és
• azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanazon időszakra a másik államban nem vagy nem vett igénybe.

A béren kívüli juttatásnál és az egyes meghatározott juttatásoknál a kifizetőt terhelő adókötelezettség illetőségtől függetlenül fennáll, az szja-t a munkáltatónak meg kell fizetnie.