késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Ráuntak az alacsony betéti kamatokra a magyarok
Márciusban is folytatódott a lakossági betétek állományánál már egy ideje megfigyelhető, csökkenő tendencia: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első negyedév végi, 11 756,5 milliárd forintos mennyiség 162,8 milliárd forinttal volt kevesebb az egy hónappal korábbinál.
A jegybanki statisztikák szerint a tranzakciók – vagyis a frissen érkező pénzek és a kivétek különbségének – egyenlege közel 120 milliárdos mínuszt mutatott az év harmadik hónapjában, mind a forintban, mind a devizában tartott pénzből jóval többet vettek ki a háztartások, mint amennyit elhelyeztek.
Éves összehasonlításban még látványosabb a betétállomány zsugorodása:
a 2022. harmadik havi, 12 664,7 milliárd forinthoz képest több mint 908 milliárdos – 7,2 százalékos – csökkenést tükröz az idei március végi portfólió.
A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy a múlt év elején az extra kormányzati juttatások – így a „fegyverpénz”, a tizenharmadik havi nyugdíj és a gyermekes családoknak járó szja-visszatérítés – nyomán látványosan megugrott a betétek állománya, és 2022 februárjában új csúcsra, 12 937,7 milliárd forintra emelkedett. (Csak a múlt év második hónapjában 865 milliárd forinttal gyarapodott a lakossági betéti portfólió.)
Azzal együtt, hogy az említett egyszeri hatások miatt magas volt a tavalyi bázis,
jól látszik, hogy a lakosság az utóbbi időszakban elkezdte kivonni a pénzt a betétekből.
Sokatmondó adat például, hogy a tranzakciók egyenlege az MNB adatai szerint az idei első negyedévben összességében 347,7 milliárd forintos mínuszt mutatott, miközben egy évvel korábban még 454,9 milliárdos többlet keletkezett, és az azt megelőző négy év első három hónapjában sem fordult elő, hogy mínuszba csúszott volna a mérleg.
Figyelemre méltó viszont, hogy a devizabetétek állománya változatlanul igen tempósan gyarapodik a lakosságnál. A jegybank adatai szerint március végén meghaladta a 2370,6 milliárd forintot a portfólió értéke, ami 21,8 százalékos emelkedést tükröz az egy évvel korábbihoz képest.
Így a devizabetétek súlya is tovább emelkedett a teljes betéti tortán belül: az első negyedév végén 20,2 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 15,4-del.
A lakossági betétek állományának csökkenésében több tényező is szerepet játszhat. Az egyik, hogy a háztartások egy része már tavaly elkezdte elkölteni (jellemzően nagyobb családi beruházásokra) a folyószámláin lévő szabad pénzeket, amiben az alacsony betéti kamatok mellett a devalválódástól való félelem is szerepet játszhatott. A másik, hogy – szintén az alacsony kamatok és az infláció miatt – sokan a rendelkezésükre álló szabad pénzek még nagyobb részét csatornázták át értékpapírokba. Az utóbbi feltételezést alátámasztják a jegybank legfrissebb statisztikái is: ahogy arról korábban a VG is beszámolt,
a háztartások értékpapírszámláinak egyenlege már 18 517,7 milliárd forintot mutatott február végén, úgy, hogy az előző hónaphoz képest kimutatott 454 milliárdos gyarapodás teljes mértékben a friss megtakarításoknak volt köszönhető.
Az év első két hónapjában pedig közel ezermilliárd forintnyi friss pénz érkezett értékpapír-befektetésekbe – jelentős részben magyar állampapírba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.