BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
20221102 BudapestÉpítkezés, építőipar, társasházak, lakások, munkás, dolgozó szakember, tégla, daruOtthonok építése Soroksáron

Sehol nem nőttek úgy az órabérek az unióban, mint Magyarországon

Folyamatos a bérkonvergencia Magyarországon: míg 2013-ban, vásárlóerőparitáson számolva, az átlagos magyar nettó bér az EU27 átlagának csak az 51,4 százalékát érte el, 2022-ben ez az arány már 67,2 százalékot tett ki.

Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben az órabérek 2022-ben az Európai Unióban – derült ki az Eurostat nemrégiben közölt adataiból. Hazánkban tavaly több mint 16 százalékos növekedést regisztrált az unió statisztikai hivatala, nem sokkal lemaradva következik Litvánia és Bulgária. Két számjegyű béremelkedést még Románia és Lengyelország tudott felmutatni.

20221102 BudapestÉpítkezés, építőipar, társasházak, lakások, munkás, dolgozó szakember, tégla, daruOtthonok építése Soroksáron
Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld

„A magyar béremelkedést a tavalyi évben több tényező együttesen hajtotta” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki emlékeztetett rá, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum is számottevően, közel 20 százalékkal növekedett, ami a magasabb bérkategóriákban is béremelésre kényszerítette a munkáltatókat, hogy elkerüljék a bérfeltorlódást. De támogatta a fennmaradó munkaerőhiány és a magas foglalkoztatási szint is, amely a munkavállalók pozícióját javította a bértárgyalásokon, illetve a cégek egy része a magas inflációra tekintettel év közben is hajtott végre pótlólagos béremeléseket.

Mire elég ez a béremelkedés?

Molnár Dániel hangsúlyozta, a bérek szintjét több irányból, a munkáltatók vagy a munkavállalók szempontjából is lehet vizsgálni. Ebben a tekintetben a bruttó órabérek a legkevésbé informatívak, mivel sem a munkáltatók költségét, sem a munkavállaló kézhez kapott bérét nem mutatják. A munkáltatók szempontjából a bérköltség alakulása számottevő, itt a nemzetközi verseny miatt van relevanciája az euróban számolt értékeknek.

„Az Eurostat adatai alapján, euróban számolva, az átlagos bérköltség egy órára vetítve 4,4 százalékkal nőtt tavaly. Ugyanakkor a tavaly év eleji járulékcsökkentés, illetve az árfolyam gyengülése együttesen azt eredményezte, hogy euróban számolva nem ugrottak meg a bérköltségek, így a 10,7 eurós bérköltség óránként a harmadik legalacsonyabb volt az EU-ban. Ez viszont semmit nem mond a munkavállalók helyzetéről”– magyarázta az elemző, hozzátéve egyrészt a nettó béreket belföldi valutában kell tekinteni ahhoz, hogy a jövedelmi helyzetüket meghatározhassuk. Másrészt, ha nemzetközi viszonylatban akarjuk megvizsgálni a helyzetüket, ki kell szűrni az eltérő árszínvonal hatását is, vagyis vásárlóerő-paritáson kell összehasonlítani az adatokat. 

A 2022-es nettó átlagbéreket tekintve az EU-ban öz országot (Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Lettország, Románia) is megelőzünk a vásárlóerő-paritáson vett értékek alapján, és csak kismértékben maradunk el a görög vagy a portugál bérszínvonaltól, viszont még így is harmadával alacsonyabb a hazai nettó bérszint, mint az uniós átlag.

 

Éves bérnövekedési ütem
 

Folyamatos a bérkonvergencia Magyarországon

Az elemző hangsúlyozta, hogy az adatok alapján egyértelműen beszélhetünk bérkonvergenciáról: 2013-ban, vásárlóerő-paritáson számolva, az átlagos magyar nettó bér az EU27 átlagának csak az 51,4 százalékát érte el, míg 2022-ben ez az arány már 67,2 százalékot tett ki.

A bérkonvergencia ugyanakkor nem egy gyors folyamat, rövid idő alatt nem lehet fenntarthatóan gyorsabb bérnövekedést elérni a versenyképesség romlása és így a foglalkoztatás visszaesése nélkül. Vagyis úgy kell elérni a magasabb bérszintet, hogy az a munkáltatóknál ne eredményezzen számottevő költségnövekedést

– hangsúlyozta a szakember. Rövid távon megvalósítható az árfolyam gyengítése révén, azonban ennek vannak negatív következményei, mint például a magasabb infláció. A reálbér-konvergencia hosszú távon csak a hatékonyság növelésével valósulhat meg, ehhez pedig egyrészről beruházások kellenek, másrészről a munkavállalók képzettségének javítása, de támogathatja a gazdaság szerkezetének átalakítása is, a magasabb hozzáadott érték előállítására való átállással.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.