A kormány leírta a számokat: így nőhetnek a bérek az idén és jövőre

Előretekintve 2023-ban 15,6, míg 2024-ben 10,3 százalékkal emelkedhet az átlagkereset – egyebek mellett ez is olvasható a kormányzat legfrissebb makrogazdasági középtávú előrejelzésében, amelyet a jövő évi költségvetéshez készített.

A KSH szerint 2022-ben 

• a bruttó átlagkereset 515 800, 
• a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 355 300 forintot ért el. 

Tavaly a bruttó átlagkereset 17,5, a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal haladta az előző évit. Vagyis ehhez képest – ha beigazolódik a kormányzati prognózis – némiképp lassabb ütemű béremelés következhet idénre és jövőre, de még így is látványos felzárkózás történne. A 2023-ra jósolt 15,6 százalékos plusz a 2022-es bázison azt jelentené, hogy 

Ha ez további 10 százalékkal emelkedne 2024-ben, akkor jövő év egészét tekintve bruttó 660 ezer forint fölött alakulhat az átlagkereset.

Miért emelkedhetnek a bérek Magyarországon?

A koronavírus-járvány elmúlt hullámait, az orosz–ukrán háború, illetve az energiaválság kihívásait jól vészelte át a munkaerőpiac. Az látszik, hogy a béreket tekintve a feszes munkaerőpiaci helyzet és a képzett munkaerő megtartásának szándéka 2022-ben is magas bérnövekedést eredményezett. A foglalkoztatottak száma rekordmagasan, 4,7 millió fő körül alakul. A munkanélküliségi ráta tekintetében Magyarország továbbra is a legkedvezőbb mutatókkal rendelkező uniós országok közé tartozik. A még rendelkezésre álló munkaerő-tartalékok csökkenésének következtében a foglalkoztatás bővülés az elkövetkező években várhatóan mérsékeltebb ütemű lesz.

Hogyan növekedhet a magyar GDP?

A belső keresleti tételek jelentős élénkülése és a kivitel növekedése 2024-ben 4 százalékos GDP-növekedést eredményezhet. Az ezt követő években várhatóan tartósan 4 százalék felett alakul az emelkedés.

Mi lesz a fogyasztással?

Az átmeneti megtorpanást követően 2023 második felétől, az infláció gyorsabb ütemű mérséklődésével párhuzamosan a reálbér-növekedés újraindul. Ugyanakkor a 2023-as év egészében még stagnálhat a fogyasztás. Viszont a bérek vásárlóerejének visszatérése, a magas szinten stabilizálódott foglalkoztatottság, valamint az óvatossági motívumok enyhülésének hatására 2024-ben a háztartások fogyasztási kiadásai 3 százalékkal bővülhetnek. A kedvező folyamatok erősödésével 2025-től a háztartások fogyasztási kiadása ismét 4 százalék feletti ütemben emelkedhet.

Mi történik majd a beruházásokkal?

2010 óta már összesen több mint 79 százalékkal bővültek a fejlesztések, Magyarország beruházási rátája 2022-re 28,4 százalékra emelkedett. Tavaly összesen 15 409 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, amely 1 százalékkal felülmúlja a 2021-es értéket. Az idén várhatóan mérséklődnek majd a beruházások, ugyanis a fejlesztésekre negatív hatást gyakorol egyfelől az orosz–ukrán háború nyomán kialakuló kedvezőtlen nemzetközi konjunktúra, a projektek dráguló finanszírozása, a magasabb hozamkörnyezet, valamint a megemelkedett költségek. A konjunktúra fellendülésével, valamint a hozamok mérséklődésével 2024-ben a beruházások 3,7 százalékkal emelkedhetnek elsősorban a közelmúltban bejelentett vállalati fejlesztéseknek és az uniós forrásokból megvalósuló beruházásoknak köszönhetően. Ezek a tényezők 2025-től még magasabb beruházási volumenbővülést eredményeznek, középtávra is megteremtve a folytatódó gyors növekedés alapjait.

Hogyan alakul az infláció?

A megugró energiaár-jegyzések, a brüsszeli szankciók és a nagyfokú 2022-es aszály következtében tavaly 14,5 százalékos volt az infláció. Az idén ugyanez valahol 18 százalék körül lehet. Jó hír, hogy az áremelkedések 2023 januárjában tetőztek. Azóta az infláció csökkenő pályára állt, és 2023 második felétől tovább gyorsulhat a mérséklődése, év végére egy számjegyűre csökkenve. Jövőre folytatódhat a dezinfláció, amelynek következtében 2025-től a pénzromlás mértéke a jegybanki inflációs célként kitűzött 3 százalékos sávban maradhat.