Július 1-jén lép életbe a koncessziós magyarországi hulladékgazdálkodási rendszer. Korábbi közlések szerint a rendszer indulásra kész, mindazonáltal a terület részletszabályairól csütörtök éjjel megjelent határozatok közül az első éppen egy olyan módosítás, amely azt rögzíti, mi történik, ha a koncessziós szerződés nem lép hatályba július 1-jén.
E szerint a koncesszor kártalanításra jogosult, hacsak nem éppen kizárólag a saját érdekkörében bekövetkező változás miatt maradt el a hatálybalépés. A kártalanításnak fedezetet kell nyújtania a hatálybalépés elmaradása miatt a koncesszornál keletkezett indokolt és igazolt költségekre, ezt, ahogyan a kártalanítás menetét is, a rendeletmódosítás tovább részletezi.
Egy új kormányrendelet azt írja le, hogy a koncessziós társaság milyen szabályok mentén köteles együttműködni a területet koordináló szervvel, amely egy állami tulajdonú gazdasági társaság. Az együttműködés területei
Rendelet született a hulladékgazdálkodási rendszer szereplői által létrehozandó pénzügyi biztosítékról, a céltartalék képzésére kötelezettek köréről, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék formájáról és mértékéről, felhasználásának feltételeiről, elszámolásának és nyilvántartásának szabályairól, valamint a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályairól. A pénzügyi biztosíték képzésére kötelezett a pénzügyi biztosíték formáját maga választja meg. Pénzügyi biztosítékként olyan pénzügyi letét fogadható el, amelyet a pénzügyi letétet kezelő hitelintézet elkülönített és zárolt számlán vezet, valamint tart nyilván.
A céltartalékot a hulladéklerakó üzemeltetője a tevékenysége során esetleg bekövetkező környezetkárosodás felszámolására, illetve az előzetes rekultivációs terv szerint becsült környezetvédelmi költségekre kell képeznie.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra jogosult koncessziós társaság évi 10 millió forintos céltartalékot képez. Legalább 10 milliós az elvárt környezetvédelmi biztosítás nagysága, ha a hulladéktermelő gazdálkodó szervezet telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége meghaladja veszélyes hulladék esetén a 200, nem veszélyes hulladék esetén a 2000, nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kilogrammot.
Egy további kormányrendelet leírja, hogy az eredeti hulladéktermelő és a koncesszor közötti szerződésnek mit kell legalább tartalmaznia. (Értelemszerűen a felek adatait, az érintett ingatlan helyét és a gyűjtőedény(ek) űrmértékét, a szolgáltatás tartalmát, a fizetendő díjjal kapcsolatos információk nyilvános elérhetőségét, a számlázási és fizetési módot, az elszámolási és a számlázási időszakokat, a szerződés hatálybalépését és időtartamát, a szerződés megszüntetésének feltételei, valamint az átvétel, a gyűjtés és az elszállítás módját.) A felsoroltak kapcsán a regula több részletre is kitér, például hogy a koncessziós társaság – különösen a hulladék jellegét, típusát, minőségét, mennyiségét, az alkalmazott gyűjtési módot, edényméretet, valamint a szolgáltatás gyakoriságát figyelembe véve – differenciált tartalmú szolgáltatásokat határozhat meg.
A gazdálkodó szervezet a koncessziós társaságnak díjat fizet. A hulladékot szabványos gyűjtőedényben vagy a koncessziós társaság, vagy a koncesszori alvállalkozó által meghatározott egyéb módon gyűjti. A hulladékot a vegyes hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni. A nem az alaptevékenység során képződő biológiailag lebomló hulladékot a sütőolaj és -zsír anyagáramba tartozó hulladéktól eltérő állati eredetű melléktermékek kivételével a koncessziós társaságnak vagy a koncesszori alvállalkozónak kell átadni. A sütőolaj és -zsír anyagáramba tartozó hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, az ilyen hulladék gyűjtését szolgáló edényben.
Radioaktív hulladékot hulladékgyűjtő edényben nem szabad elhelyezni.
A koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó a gazdálkodó szervezettől legalább a műanyag-, a fém- és a papírhulladékot házhoz menő gyűjtési rendszerben szállítja el. Külön rendeletek szólnak a használt sütőolaj, a gumiabroncs és a textilhulladék sorsáról, vagyis a gyűjtés mikéntjéről, a gazdálkodó szervezet kötelességeiről és együttműködéséről.
Módosultak a kiterjesztett gyártói felelősségről szóló egyes kormányrendeletek is. Ezen belül a csomagolási hulladékok kapcsán az érintett hulladékok jelölési kötelezettségéről, begyűjtési arányáról, a jelölt műanyag rekeszek és raklapok hasznos élettartamát maximáló kezeléséről jelentek meg kötelezettségek. El kell érni, hogy az egy naptári évben országosan képződő hulladékká vált csomagolás teljes tömegének – legalább 55 százalékos anyagában való hasznosítása mellett – legalább 60 százalékát hasznosítsák úgy, hogy az egy naptári évben országosan képződő hulladékká vált csomagolás anyagfajtáinak teljes tömegéhez viszonyítva anyagfajtánként az újrafeldolgozási arány – a tevékenység az uniós elvárásoknak megfelelő körülmények között történhet külföldön is – a következő legyen:
kizárólag azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeket újból műanyagokká dolgoznak fel.
A gyártói felelősségi rendszer kiterjed az elemekre és az akkumulátorokra is, sőt a roncsautók is bekerülnek a koncessziós rendszerbe.
Nem lép hatályba a kiterjesztett gyártói felelősségről szóló kormányrendelet azon bekezdése, amely szerint a tárgynegyedévben beszerzett körforgásos termék mennyisége 60 százalékát a beszerzés tárgynegyedévének utolsó napjától, legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani. Ellenkező esetben a 366. napon a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség – a díjfizetési kötelezettség keletkezése napján hatályos szabályok szerint – beáll a nyilatkozónál. Megjelentek a csomagolóanyagok kódjai is együtt több száz sort tartalmazó táblázatokban.
Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója sorra vette, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR) milyen fő változások születtek. E szerint a csomagolóanyagok esetén a módosítás következtében
Az újrahasználható csomagolószereket érintő változások:
A módosító rendelet a termékdíj szabályozáshoz hasonló lehetőségeket vezet be az EPR-díj-fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez az újrahasználható csomagolószerek esetében az alábbiak szerint.
Továbbá nem minősül saját célú felhasználásnak a külföldi előállítású csomagolást alkotó újrahasználható csomagolószer végleges elválasztása az árutól vagy az újrahasználható csomagolószerből csomagolás létrehozása, ha annak bérbeadójának a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott bérleti rendszer üzemeltetésére vonatkozó engedélye van. Ebben az esetben a gyártónak nem kell teljesítenie az EPR-rendelet nyilvántartásba vételre, valamint a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásait. Kivéve ha az újrahasználható csomagolószer belföldön lesz hulladék.
Abban az esetben sem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatala esetén, ha azt az országos hulladékgazdálkodási hatóság felvette az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába – kivéve az első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala.
Eddig csak a gépjármű-termékáramban érintett termékek, vagyis a gépjárművek gyártói vállalhatták át szerződés alapján az EPR-díj-fizetési kötelezettséget, a módosítás alapján azonban a Közösségi rendeletek szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetén a mezőgazdasági termelői szerveződés is átvállalhatja azt.
A sütőolajok esetén nyilatkozat alapján van lehetőség mentességet kapni. Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt sütőolajat más termék előállításához közvetlen anyagként használja fel, amelynek során a sütőolaj a technológiai eljárás szerint beépül az előállított termékbe.
A módosító rendelet értelmében a gyártó jogosult a nyilvántartást a forgalomba hozott körforgásos termék helyett a készletre vett körforgásos termékről vezetni. Ebben az esetben a gyártó által fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékének meghatározása során a forgalomba hozott körforgásos termékmennyiség helyett a tárgynegyedévben készletre vett körforgásos termék mennyiségét kell figyelembe venni. A gyártó a készletre vett körforgásos termékről való nyilvántartás vezetésre vonatkozó választását a negyedéven belül nem változtathatja meg.
A készletre vétellel történő nyilvántartás vezetés negyedév fordulójával való választása esetén a gyártónak a tárgynegyedév első napján készleten lévő körforgásos termékeiről leltárt kell készítenie, amely a tárgynegyedévi körforgásos termékek nyitókészlete és az adatszolgáltatás része.
A gyártó az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatásának adatait legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig módosíthatja az eddigi határidő helyett, amely a számla kézhezvételétől számított 15 nap volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.