Ettől lesz veszteséges a jegybank – de mindig megoldják
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a Világgazdasághoz eljuttatott elemzésében a világ központi bankjainak vesztesége mögött álló okokkal foglalkozott, ráadásul arra is kitértek, hogy
miért nem feltétlenül okoz többletterhet a magyar költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége.
Fotó: rarrarorro
A jegybanki veszteségek forrása
A jegybanknak lehetősége van pénznyomtatásra, ennek köszönhetően az egyes országok központi bankjai elméletileg soha sem mehetnek csődbe és veszteséget sem termelhetnek. Ez a következtetés azonban a gazdasági törvényszerűségek miatt téves, a gazdaságban forgó pénzmennyiség növelése a vásárlóerő sokkszerű megugrásával egyensúlytalanságot okozna – emeli ki az Oeconomus összegzése.
A gazdaság az árszínvonal emelkedésével kerülne vissza az egyensúlyi helyzetbe, a magas infláció azonban ellentétes a jegybankok alapvető feladatával. A központi bankok – hasonlóan a többi gazdasági szereplőhöz – rendelkeznek bevételekkel és kiadásokkal, ezek eredőjeként nyereséget vagy veszteséget termelnek. A jegybankok eredményének, nyereségességének megértéséhez szükséges a monetáris politika végrehajtása során felmerülő bevételek és kiadások rövid áttekintése.
A jegybank mint a „bankok bankja”
A jegybankban a kereskedelmi bankok vezetnek számlát és innen vesznek fel hitelt. A monetáris politika szigorodásával a kamatkörnyezet emelkedik, vagyis a jegybank magasabb költségekkel szembesül a nála vezetett számlák után. A központi bankok rendszerint igen jelentős állampapír- és egyéb értékpapír-állománnyal rendelkeznek, amelyek után kamatot, osztalékot és egyéb juttatást szereznek bevételként, ellensúlyozva a kamatkiadásokat.
Az árfolyampolitika végrehajtásához, vagyis a célárfolyamok eléréséhez a központi bankok a monetáris intervenciót, vagyis a nyíltpiaci devizatranzakciókat alkalmazzák. Ehhez az eszközhöz (és a nemzetközi fizetési forgalom akadálymentes lebonyolításához) devizatartalékokra van szükség. Mivel ezek külföldi pénznemben vannak denominálva, az adott fizetőeszköz cserearányának változásakor szükséges a tartalékok átértékelése, ami további árfolyam-nyereséget vagy -veszteséget eredményez a jegybanknak.
Ehhez hasonló eredménymódosító tényező a központi bank eszközeinek árfolyamváltozása. A kamatkörnyezet növelése a diszkontráta emelkedését okozza, ami a portfólióban szereplő eszközök értékcsökkenésével jár, tehát az infláció ellen tett lépések veszteség-generáló hatása a tőkepiacokra is átterjed. Ezeknek a bevételeknek és kiadásoknak az egyenlege határozza meg, hogy az adott jegybank nyereséges vagy veszteséges.
A kamatbevételek és kiadások egyenlege rendszerint pozitív. Az elmúlt két évben szinte a világ összes jegybankja az infláció mérséklésének érdekében kamatemelésbe kezdett. A jegybankok portfóliójában szereplő eszközök többsége hosszú futamidejű államkötvény és egyéb jelzáloggal fedezett értékpapír, míg a kötelezettségek zöme a betétek után rövidtávon esedékes kamatfizetés. A megnövekedett kamatkiadás és a különböző futamidők okozta eltérő pénzáramlások miatt számos esetben a kamategyenleg megfordult, és a jegybankok veszteségessé váltak.
Továbbá, mivel a koronavírus-járvány alatt a világ legtöbb jegybankja – a likviditásbőség eléréséhez, a kereslet élénkítéséhez és a súlyosabb gazdasági válság elkerüléséért jelentős állampapír-állományt halmozott fel, – az árfolyamesés miatt a jegybankok eszköz-leértékelési veszteséggel szembesülnek. Fontos megjegyezni, hogy a portfólió leértékelődésből származó veszteség realizálatlan,
Számít a jegybanki veszteség?
A központi bankok vesztesége – hasonlóan a kereskedelmi bankokhoz – a tulajdonost terheli. A veszteséget elsősorban az eredménytartalék kárára könyvelik el, azonban ha a tartalékok mértéke negatív tartományba kerül, akkor a tulajdonos (legtöbb esetben az állam tulajdonosi jogköreit gyakorló pénzügyminiszter) a jegybank feltőkésítésére kényszerül.
Mivel ez rendszerint a kormányköltségvetés része, így hasonlóan a központi bank nyereségéhez, a veszteség is közvetetten az adófizetőket érinti.
Az Országgyűlés tavaly decemberben módosította a jegybanktörvény tőkepótlási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit. Az új szabályozás szerint a központi költségvetésnek a hiányzó tőkét 5 év alatt, egyenlő részletekben kell megtérítenie, szemben a korábbi nyolc napos határidővel. Eszerint az MNB idei évben is valószínűsíthető vesztesége 2024–2027 között évi 400-500 milliárd forintos többletkiadást okoz a kormányzatnak.
A világ központi bankjai – ellentétben a kereskedelmi bankokkal és egyéb vállalkozásokkal – nem a profit maximalizálására, hanem a – rendszerint a törvényhozó testület által kijelölt – célok megvalósítására törekednek. Ilyen célkitűzés hazánkban az árstabilitás, vagy például az Egyesült Államokban a inflációs célérték és a teljes foglalkoztatottság elérése. Sok esetben a központi bank a pénzügyi rendszer stabilitásáért is felelős és felügyeleti jogkörrel rendelkezik. A mennyiségi lazítás eszközét bár sokan hazardírozásnak és spekulációnak értékelik, az alulértékelt értékpapírok vásárlásával és felülértékelt eszközök értékesítésével a jegybank megelőzheti a piaci anomáliákat, ezzel fokozva a pénzügyi rendszer egészséges működését. tényleges pénzveszteséget csak az eszközök értékesítését követően okoz.
A Magyar Nemzeti Bank tavaly 402 milliárd forint veszteséget termelt, ami az ország éves bruttó hazai össztermékének mintegy a fél százaléka.
A negatív eredmény ellenére az MNB tartaléka továbbra is pozitív volt, azonban a 2021-es 208,3 milliárd forintról az elmúlt évben 151,2 milliárd forintra mérséklődött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.