késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
GVH-elnök: magasabb árrést eredményezett az árspekuláció
Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában elmondta, hogy a nagy élelmiszerláncok lényegében árspekulánsként viselkednek, mivel olyan körülmények között is emelik az árakat, amikor annak semmiféle alapja nincsen. Az elhangzottakat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke is megerősítette.
Van alapja a miniszterelnök úr kritikájának. Múlt év ősze óta kiemelt figyelmet fordítunk az élelmiszerpiac folyamatainak feltárására, valamint az infláció mögött rejlő, a versenyjogot érintő okok részletes vizsgálatára
– mondta a Magyar Nemzetnek Rigó Csaba Balázs. Emlékeztetett arra is, hogy július elsejétől működik az online árfigyelő rendszer, amely az első huszonhat nap tapasztalatai szerint eddig legalább 2 százalékponttal járult hozzá az élelmiszer-infláció letöréséhez.
Az árstopok miatt magasabb lett az árrés
Az ellenőrzések igazolták, miszerint a kiskereskedelem szereplői törekedtek arra, hogy az egyes élelmiszerekre átmenetileg bevezetett árstopok miatt felmerülő veszteségeiket csökkentsék. Mégpedig úgy, hogy az árstoppal nem érintett termékek esetében magasabb árrést realizáltak
– nyilatkozta a hivatal elnöke. Rigó Csaba Balázs elmondta azt is, hogy az ellátási lánc minden szintjén találtak példát olyan termékre, amelynek árrése, nyereségtartalma az indokolható költségeket meghaladóan növekedett, és olyanra is, amelynél ez csökkent 2022-ben.
A jelenlegi magas élelmiszer-inflációs környezetben a nagyobb nyereség realizálása a kormányfő és a fogyasztók szempontjából joggal tűnhet nyerészkedésnek vagy árspekulációnak. Az sem véletlen, hogy több szakember úgynevezett profit hajtotta inflációról beszél
– hangsúlyozta a versenyhivatal vezetője.
A versenyfelügyeleti bírság akár a cégek előző évi nettó árbevételének 13 százaléka is lehet
Rigó Csaba Balázs szólt arról is, hogy az elmúlt három évben összesen mintegy 30,3 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot szabtak ki 160 vállalkozással szemben.
Ebből összesen mintegy 20,3 milliárd forintot tettek ki a különböző versenykorlátozó megállapodások, kartellek miatt kirótt büntetések.
Jelenleg is több olyan versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban, amelyben élelmiszer-kiskereskedelmi cégek érintettek, köztük multinacionális vállalatok.
A kiszabható maximális bírság az eljárás alá vont cégek előző évi nettó árbevételének a 13 százaléka is lehet. Tehát az érintett társaságok rendkívül komoly mértékű szankció lehetőségével néznek szembe
– emelte ki az elnök.
A szakértők is árspekulációval vádolják a kiskerláncokatTöbb elemző is egyetért a miniszterelnök péntek reggeli nyilatkozatával. Az áremelést indokolatlannak tartják. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.