BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sok apró lépés, újabb intézkedések a drágulás megfékezésére

Holnaptól, azaz augusztus 1-jétől újabb, az infláció mérséklésére hozott kormányzati intézkedés lép életbe: 15 százalékra nő a kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke, és bővül az akciózásra kijelölt élelmiszerek köre is. Az év második felére prognosztizált javuló inflációs pályához – a szakértők szerint – ha nem is konkrétan kimutatható formában, de ez az intézkedés is biztosan hozzájárul.

A kormány a kötelező akciózással és az online árfigyelő rendszerrel elérte, hogy kíméletlen árverseny alakult ki, az élelmiszerárak rohamosan csökkennek, így az infláció már év vége előtt egy számjegyűre lassulhat – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Emellett augusztustól a kötelező akciózás az alábbi termékfajtákkal egészül ki: kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, 2,8 százalékos UHT-tej, tojás, étkezési burgonya, kivéve az újburgonya.

Van ok az optimizmusra

„Nem valószínű, hogy külön-külön tetten érhető majd a 15 százalékos akciók hatása a fogyasztói árindex mérséklődésében, de az intézkedéssel együtt (is) minőségében mindenképpen jóval kezelhetőbb a jelenlegi helyzet, mint a két évvel ezelőtti. Akkor ugyanis lényegesen több felhalmozott pénzük volt az embereknek – részint a koronavírus-járvány miatti elhalasztott fogyasztás miatt is –, most viszont visszaesett a fogyasztás, és ez mind az infláció ellen szól” – fejtette ki kérdésünkre az ING vezető elemzője. 

A július 1-jétől kötelező akciózás mértéke húsz termékcsoport esetében – az akciózást megelőző harminc napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – legalább tizenöt százalékra emelkedik.
Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld

Virovácz Péter a jövő héten megjelenő július–júniusi infláció esetében akár nulla százalékot is elképzelhetőnek tart, amihez azonban elsősorban a globális dezinflációs folyamatok adnak táptalajt. Természetesen a hazai körülmények is kedvezően alakulnak – tette hozzá a vezető elemző. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint májushoz képest júniusban több élelmiszer került kevesebbe: ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,2, a vaj és vajkrém 2,8, a tej 2,7, a sajt 2,3, a száraztészta fogyasztói ára 1,6 százalékkal mérséklődött. Továbbá májushoz képest a háztartási energia fogyasztói ára is lejjebb csúszott 2,1 százalékkal.

Szerencsénk van, hogy az egyre feljebb kúszó infláció nem váltott át vágtató tempóba.

„Ráadásul olyan termékeknél – az élelmiszereknél – produkált kiemelkedő mértéket az elmúlt időszakban a fogyasztói árak emelkedése, amelynek nem volt különösebben indokolható oka. Már-már a társadalmi felelősségtudat határát súrolta, hogy a piacra szállítók kihasználták ezt a helyzetet” – reagált megkeresésünkre Boros Imre közgazdász. Majd hozzátette: Az infláció év eleji tetőzése óta egyre jobb a helyzet, már vannak eredmények. A második fél évben pedig mindenki az eddigieknél gyorsabban javuló inflációs pályát vár. A szakember véleménye szerint a 15 százalékos akciók is mindenképpen segíthetik az infláció kordában tartását és fokozatos leszorítását. 

A korábbi árstopos termékek is érintettek

„A kormány döntése értelmében tehát a július 1-jétől kötelező akciózás mértéke húsz termékcsoport esetében – az akciózást megelőző harminc napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – legalább 15 százalékra emelkedik. Továbbá a kötelező akciózási szabályok kiterjednek a korábbi nyolc árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább két termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kínálni. Ráadásul átmenetileg a fennmaradó hat termékfajta árai sem lehetnek magasabbak, mint a beszerzési ár – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Az idei második negyedévben még csak nagyon halvány derűlátást mutatott a K&H biztos jövő felmérése
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

Halvány optimizmust jelez a K&H biztos jövő második negyedéves felmérése, amely egyebek mellett azt vizsgálta, hogy a 30–59 éves korosztály tagjai milyen árváltozásokat tapasztaltak, és mire számítanak a jövőben. Elenyésző azoknak a középkorúaknak a száma, akik nem tapasztaltak jelentős drágulást az élelmiszereknél. A friss eredmények szerint a válaszadók 92 százaléka érzi úgy, hogy számottevő az élelmiszer-drágulás, ez gyakorlatilag megegyezik az első negyedévben mért 94 százalékkal. 

Szerény mértékben javultak viszont az inflációs kilátások, a 30–59 évesek 78 százaléka számít további drágulásra az év végéig, ez egyértelműen kedvező irányú elmozdulás az előző negyedéves 87 százalékos szintről.

Miközben az élelmiszerek árában és az éttermi árakban a válaszadók döntő hányada érzékelt jelentős drágulást éves összevetésben, a lakhatási kiadások esetében némiképp kedvezőbb lett a helyzet. A második negyedévben a lakásfenntartási kiadásokat a megkérdezettek 60 százaléka mondta jóval magasabbnak az egy évvel korábbinál. 

Novemberre várja a K&H az egy számjegyű értéket

„Az eddig eltelt időszakot hátrahagyva halvány javulás látszik az infláció alakulását tekintve” – jelentette ki Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Az éves infláció szerinte az év végére, talán már novemberben bekerülhet az egy számjegyű tartományba. Ez az előrejelzés, ha a mértékét tekintve nem is, de az irányát tekintve összhangban van a biztos jövő felmérés második negyedéves eredményével, amely szerint már kicsit kevesebben tartanak a tartós inflációs nyomástól – áll a K&H közleményében. 

Még egy apró adalék

Augusztustól nemcsak az élelmiszerek 15 százalékos akciózása, hanem a SZÉP-kártyát érintő kormányzati intézkedések is segítik a családokat és az infláció letörését. A kormány által nyújtott adókedvezménnyel a munkáltatók újabb 200 ezer forinttal tölthetik fel dolgozóik SZÉP-kártyáját, amelyet az év végéig élelmiszer-vásárlásra is fel lehet használni.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.