Napjainkban Magyarországon az állami nyugellátásról egyre inkább az öngondoskodásra helyeződik át a hangsúly . A cél az, hogy az állampolgárok még aktív korukban kezdjenek el félretenni, és ezekkel a megtakarításokkal is megalapozzák az anyagilag nyugodtabb nyugdíjas éveiket. Hazánkban a nyugdíj-előtakarékosságnak több formája létezik, de van három olyan, kifejezetten erre a célra kialakított termékkör, amelyet az állam még kedvezményekkel is honorál. Ezek közé tartozik a nyugdíjbiztosítás, a nyugdíj-előtakarékossági számla és az önkéntes nyugdíjpénztári tagság is. A nyugdíjpénztári megtakarításokkal az állami öregségi érdemi kiegészítését szeretnék elérni a pénztártagok, így a megtakarítások volumenét, a hozamok alakulását csupán hosszabb távon érdemes vizsgálni.
A Bank360.hu minap közzétett elemzése is rámutat, hogy az idei első hat hónapban a hazai nyugdíjpénztárak portfólióinak mindegyike – a jegybank árfolyamadatai alapján – pozitív hozammal fejezte be az első fél évet, a 44 alapból 16 két számjegyű pozitív hozamot ért el. A magánnyugdíjpénztáraknál még ennél is jobb a teljesítmény, négy intézmény 12 alapjából nyolc ért el 10 százalékosnál nagyobb hozamot. Az idei, első féléves rangsor első három helyéből kettőt az Aegon Magyarország Önkéntes Nyugdíjpénztár foglal el, a kiegyensúlyozott portfóliója 12,87 százalékos, míg az abszolút hozamú portfóliója 12,76 százalékot ért el.
Ezt a két portfóliót követi a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Klasszikus portfóliója, amely 12,27 százalékos hozamot teljesített. A magánnyugdíjpénztárakat nézve a Budapest Magánnyugdíjpénztár tarolt, a Kiegyensúlyozott portfólió 12,67 százalékot, a Növekedési portfólió 12,12 százalékot teljesített, a Horizont Magánnyugdíjpénztár Kiegyensúlyozott ága 11,71 százalékos hozamot mutatott fel.
Az látszik, hogy a 2022-es veszteségeket lassan kezdik ledolgozni nyugdíjpénztárak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly átlagosan mínusz 6,8 százalékos hozammal zártak. 2023-ban viszont a legnagyobb, kiegyensúlyozott alapok már olyan teljesítményt produkáltak, hogy kompenzálták a 2022-es igen nehéz év veszteségeit.
A kiegyensúlyozott alapok az idei első fél évben 7,34–12,87 százalék közötti hozamot mutattak fel.
A jegybank egyik legutóbbi jelentése szerint a tavalyi utolsó negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak pozitív befektetési eredménye megtörte az azt megelőző három negyedévnyi negatív hozamtrendet, és az elmúlt évet a 73 pénztári portfólióból 12 pozitív hozammal zárta. Széles skálán, 8,5 és mínusz 14,5 százalék között szóródtak az éves nettó hozamok. A kockázatvállalású portfóliók teljesítettek jobban.
A pénztárak tavalyi teljesítményét alapvetően az – orosz–ukrán háború nyomán bizonytalanabbá váló gazdasági és inflációs környezet miatti – általános, minden eszköztípust érintő leértékelődés határozta meg.
A kötvénypiaci hozamgörbe emelkedése – a pénztári befektetési időtávból adódóan – a portfóliókban nagyobb arányban megtalálható hosszabb lejáratú állampapírokat érintette, de ezen túlmenően a tőkepiacokon a jelentős mértékű árfolyamesések rövid és középtávon szintén rontották a befektetési eredményt.
Az elmúlt 15 évben csupán két alkalommal (2008-ban és 2018-ban) fordult elő, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári szektor átlagos éves nettó hozamrátája a negatív tartományba került, valamint egy alkalommal (2011-ben) történt az, hogy az elért hozam éppen csak hogy nulla százalék felett alakult. A pénztárak adatszolgáltatása alapján az MNB már nyolcadik éve teszi közzé a nyugdíjpénztári szektor teljesítményét hosszú távon bemutató 15 éves átlagos hozamrátáit. A 10 és 15 éves – záró vagyonnal súlyozott – átlagos nettó hozamok értéke 4,37 százalék, illetve 4,63 százalék lett a 2022. évi adatok szerint.
A pénztárak az alacsony 2022. évi hozamok ellenére változatlanul rendelkeznek hosszú távú értéknövelő képességgel. Az önkéntes pénztárakra vonatkozó szigorú, jogszabályban meghatározott költségkorlátok és a hosszabb távon mért befektetési eredmények alapján a nyugdíjpénztárak továbbra is kedvező nyugdíjcélú megtakarítási formának tekinthetők.
