Uniós források: ketyeg az óra, tízmilliárdokat várunk Brüsszeltől

Sűrű őszre számíthatnak Brüsszelben, mert zajlik a hétéves pénzügyi keret féléves felülvizsgálata, jön az éves költségvetés vitája és elfogadása, valamint haladni kellene a magyar ügyekkel is – hazai remény legalábbis van arra, hogy közelebb juthatunk a visszatartott forrásokhoz. Csakhogy amíg a teendő sok, az idő kevés, és csak még kevesebb lesz, hiszen közelegnek a tavaszi európai parlamenti választások. Utána viszont jövő nyártól miénk lesz az elnökség.

Kezdjük talán onnan, hogy az Európai Uniónak igazából két költségvetése is van: egy éves és egy hosszú távú. Az utóbbiról szoktunk többet hallani, pedig ezt hivatalosan nem is költségvetésnek, hanem „többéves pénzügyi keretnek” hívják, jelenleg a 2021–2027-esnél tartunk. Ez jelöli ki, hogy az egyes szakpolitikai területekre mennyi pénz költhető, ebből vezetik le és ehhez igazodik az éves költségvetés. 

Miként folyik a vita?

Technikailag az Európai Bizottságnak (EB) kell benyújtania a tervezetet szeptember 1-jéig, aztán az Európai Unió Tanácsa véleményezi október 1-jéig, majd az Európai Parlamentnek (EP) 42 napja van a véleménynyilvánításra. 

ha viszont nem, akkor a létrehozandó egyeztető bizottságnak 21 napja van a megegyezésre, majd a két testületnek újabb 14 napja, hogy el is fogadja vagy teljesen elutasítsa a módosított tervezetet – ezzel érünk el a december 31-i végső határidőig. Ha nincs egyetértés, az EP akkor is elfogadhatja a költségvetést, de csak tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével.

Mindenesetre a fő témakörök állandók:

• a kohézió erősítése és a környezet megóvása
• a fejlesztési együttműködés javítása
• az oktatási és képzési programok támogatása
• a vidéki térségek fejlesztése
• a külső határok védelme
• az emberi jogok előmozdítása

Ennek több pontja is összefüggésben áll az EB és a magyar kormányzat sokrétű vitájával, már abban az értelemben, hogy például az oktatási és képzési program alá értendők az Erasmus és Horizont programok, innen fizetnék a diákcsere-, illetve kutatási projekteket, amelyekből viszont tavaly december óta ki vannak zárva a modellváltó hazai intézmények. 

Ezek tárgyalási folyamatát részletesen bemutattuk, ami ékesen példázza, hogyan is alakulnak az egyeztetések az eleve bizalmatlan és lövészárkaikban csak egyre mélyebbre húzódó felek között, és miért tűnik egyre valószínűtlenebbnek, hogy belátható időn belül pénz érkezzen Brüsszelből. 

Mit küldtünk most Brüsszelbe?

A szerteágazó, itt-ott egymást fedő elvárások legnagyobb csomagja 

A múlt hét csütörtökjén tartott kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely kijelentette, hogy a magyar kormány teljesítette az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos vállalásait, azaz „készre jelentették”. 

Ezért cserébe máris 200 millió euró (77,2 milliárd forint) kifizetését várják a bizottságtól, amelynek 90 napja van az értékelésre, majd pozitív elbírálás esetén újabb 60 napja a tényleges fizetésre. Mivel az igényelt forráshoz tartozó programok túlnyomórészt előfinanszírozottak, a magyar kormány már kifizette ezeket az összegeket, a most Brüsszelbe küldött számlákkal „csak” visszaszerezné őket, aztán a nyilatkozatok szerint becsatornázná a tervezett pedagógusbér-emelésbe.

és hirtelen ránk fog köszönteni az ősz az Erasmus és Horizont programok vitatott dátumú határidejeivel, a felütésben érintett éves költségvetési vitával, valamint a hétéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával. Márpedig ezek sem egyszerűek ám, Orbán Viktor miniszterelnök például ellenzi, hogy megemeljék a keretet, kivált, ha Ukrajna fegyvertámogatására költenek belőle, miközben a mi pénzügyi forrásaink nem érkeznek meg.

Mi lesz jövőre?

Az utóbbi azért is hat furán, mert az EU költségvetésének bevételi oldalán a legnagyobb tétel, nagyjából 70 százaléknyi a tagállamok befizetése. 

A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló, úgynevezett nemzeti hozzájárulás mértéke évről évre változik, idén 662 milliárd forintnyi volt a mi részünk, jövőre pedig már 692,5 milliárd forintnyi lesz. Ehhez jön még, hogy ugyan a magyar büdzsé forintban dolgozik, az unióval euróban kell elszámolni, úgyhogy az árfolyamkockázatok miatt 2024-re beterveztek egy 690 millió forintos tartalékot is.

– a visszatartott források pedig ezen felül jönnének.

Csakhogy az őszi zsúfoltság után, amint áthajtjuk a naptárat 2024-re, gyakorlatilag elkezdődik az európai parlamenti választások kampánya – ha nem kezdődött el rég… –, ami nem feltétlenül segíti a tárgyalások rugalmasabbá alakulását, magára a szavazásra pedig június 9-én, vasárnap kerül sor.

Egyetlen hónappal későbbtől, 2024. július 1-jétől aztán Magyarország tölti majd be az Európai Unió Tanácsának a soros féléves elnökségét – ám, hogy a visszatartott forrásokhoz hozzájutunk-e addig, az momentán megválaszolhatatlan kérdés.