Az Ukrajnából beáramló baromfihús és tojás veszélyezteti az uniós termelést

Míg az uniós baromfiágazat szereplői szigorú élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és állatjóléti szabályok betartása mellett termelnek, addig az ukrán gazdákra nem vonatkoznak az EU előírásai – mutat rá közös közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Termék Tanács. 

Ellenőrizetlenül áramlik az Európai Unióba az ukrán baromfihús és tojás. Az Európai Bizottság jelenlegi, az ukrán importra vonatkozó vámot és kvótát érintő intézkedései azt eredményezték, hogy az ukrán beszállítás nagyot nőtt az elmúlt hónapokban. A liberalizáció előtt érvényben lévő uniós kvóta évi 90 ezer tonnára korlátozta az Ukrajnából származó baromfihúsimportot. A vámok és a kvóta eltörlése óta azonban ennek többszöröse érkezett a háború sújtotta országból a közösségbe. 

A tojás esetében még ennél is hajmeresztőbbek a számok: 2022-ben négyszeres mennyiségű étkezési tojás érkezett Ukrajnából 2021-hez viszonyítva, 2023 márciusában pedig közel 100 millió ukrán étkezési tojást importált az unió. Ez azt jelenti, hogy csak idén márciusban majdnem annyi ukrán tojás érkezett a közös EU-s piacra, mint a 2021-es év egészében. Az import növekedése ráadásul az utóbbi hónapokban sem veszített erejéből, az idei első fél évben 204 százalékkal több tojást importáltunk Ukrajnából, mint egy évvel korábban. 
Az egyre erősödő importnyomás erősen beszűkítette a magyarországi és az európai termelők piacát, úgy, hogy a termékek nem teljesítik az uniós élelmiszer-biztonsági, állatjóléti és környezetvédelmi előírásokat. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Baromfi Termék Tanács álláspontja szerint a háború sem indokolhatja, hogy az EU olyan politikai kedvezményt biztosítson Ukrajna számára, amely megengedi, hogy az Unió előírásainak és követelményrendszeszének nem megfelelő termékek juthassanak be a közösségbe. Az intézkedéssel ráadásul nem az ukrán népet, hanem néhány oligarchát támogat az EU.

Mindazon jogszabályoknak, amelyek az unió termelőire nézve kötelezők, minden EU-ba érkező importtermék esetében is kötelezőnek és ellenőrzöttnek kellene lenniük. 

– szögezte le a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A baromfiágazat stratégiai fontosságú mind gazdasági, mind élelmezési szempontból. Az EU élelmiszerrendszerében az ágazat becslések szerint 38 milliárd euró termelési értékkel és évi 2 milliárd eurót meghaladó exporttal büszkélkedhet, amely több mint 370 ezer embernek biztosít munkát és megélhetést. Európa-szerte 25 ezer családi gazdaságban nevelnek magas színvonalon csirkét, pulykát és kacsát. Az ő érdekükben is fontos, hogy az Európai Bizottság a gabona esetében bevezetett importkorlátozást mielőbb kiterjessze a baromfihúsra és a tojásra is. 

Ha nem sikerül a következő mezőgazdasági években kivezetni az ukrán termékeket a belső piacról, akkor tartósan és érdemben fog átalakulni az uniós szántóföldi növénytermesztés és a baromfiszektor szerkezete. Ezzel gyorsan, de számunkra fájdalmasan elhárul a mezőgazdasági akadálya Ukrajna uniós integrációjának. 

A hazai baromfiszektorra nézve is fájdalmas következményei lehetnek az ukrán termékek térnyerésének. Ez a „bőrbe bújtatott takarmány” iszonyatos károkat okoz az európai, így a hazai termelésnek is. A hazai baromfitartók még a múlt évben magas áron megvásárolt takarmányt etetik, a magas termelési költségeket pedig az európai túlkínálat miatt nem tudják az átadói árakban érvényesíteni. 
Az ágazat teljesítménye dinamikusan nőtt ez elmúlt évtizedben, és a hazai szükségletet 30-40 százalékkal meghaladó belső ellátáson túl az agrárium egyik kiemelkedő exportteljesítményű ágazatának tekinthető. A baromfi-termékpálya több tízezer családnak nyújt megélhetést Magyarországon.