Szinte sokkolta az elemzőket a magyar ipar teljesítménye
Az ipari teljesítmény érdemi negatív meglepetést okozott júniusban – így értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt ipari adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A nyár első hónapjában az ipari kibocsátás májushoz képest 0,9 százalékkal mérséklődött, így az előző év azonos időszakához viszonyítva a naptárhatástól megtisztított adatok szerint éves alapon 6,1 százalékkal zsugorodott.
Ezek alapján már egyértelműen kijelenthetjük, hogy a májusban látott ipari felpattanás nem volt tartós, és az ipari kibocsátás továbbra is egy erős negatív trend mentén mozog
– húzta alá a szakember. Ugyan a részletes adatokra még várni kell, a KSH annyit közölt, hogy a termelés csökkenéséhez az alágak többsége hozzájárult, viszont, ahogy megszokhattuk az elmúlt időszakban, ezúttal is kivétel maradt a villamos berendezések gyártása (akkumulátorgyártás) és az autóipar. Az elemző szerint lényegében tehát továbbra is csak az exportra termelő ágazatok, ezen belül is az autóiparhoz valamilyen módon kötődő szegmensek képesek ellensúlyozni a többi területen látott zuhanást. Egyúttal ez a fajta kettősség még mindig azt jelzi, hogy folytatódik a magyar gazdaság belső keresletének zsugorodása, hiszen kereslet hiányában a belpiacra termelő szektoroknak sem kell annyit termelniük.
A kép tehát kristálytiszta: az exportértékesítés képes valamelyest ellentételezni a belső piacra termelő vállalatok rendkívül gyenge teljesítményét. Előretekintve várhatóan megmarad ez a kétarcúság, ám az export pozitív hatása szépen lassan gyengülőben lehet
– vélekedett az elemző, aki szerint egyedül abban bízhatunk, hogy az infláció fékeződésével és a vásárlóerő újbóli növekedésével itthon az év vége felé a belpiacra termelő ipari szektorok kaphatnak némi pozitív lökést, és ez ellensúlyozhatja az ipari export kezdődő gyengülését.
Gyenge a külső és belső kereslet
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas energiaárak miatt egyes ágazatok termelése továbbra is visszafogott lehetett, miután a belső és külső kereslet továbbra is gyenge.
Rámutatott: a 2015. évi átlaghoz viszonyítva 18,3 százalékkal bővült az ipari termelés, és 44,7 százalékkal haladja meg a 2010. évi átlagos termelési szintet.
Emlékeztetett rá, hogy az ipari termelésnek a tavalyi negyedik negyedév elejétől tapasztalt megtorpanását – döntően az energiaárak robbanásának következtében – elsősorban az energiaigényes ágazatokban bekövetkező termelés visszafogása vagy leállása okozta. Egyes ágazatokban, különösen az élelmiszeriparban pedig a gyengülő belső és külső kereslet eredményez visszafogottabb termelést. Az ipari termelést az alacsonyabb energiafelhasználás hatására (részben az enyhe téli időjárásnak, részben a kényszerű energiamegtakarításnak köszönhetően) az energiatermelő ágazatok termelésének visszaesése is lefelé húzta.
Virovácz Péter azt is megjegyezte, hogy az új exportrendelések is – a felmérések alapján legalábbis – visszafogottabban alakulnak, és a külpiacra termelő vállalatok által érzékelt kereslet is egyre mérséklődik. Ahogy az elmúlt években felgyülemlett szerződések kifutnak, úgy kezdhet el gyengülni a hazai ipar ezen szegmense is.
Szerinte ebbe az irányba mutat a globálisan megfigyelhető ipari recesszió. A világ feldolgozóipari teljesítményének gyengülése egyértelmű jel az ipari termékek iránti kereslet csökkenésére, amelytől a magyar gazdaság sem lesz képes függetleníteni magát – fűzte hozzá az ING Bank szakértője.
Vegyesek a kilátások
Suppan hangsúlyozta, hogy ugyan az európai gazdaságok elkerülték az akut energiaválságot, az energiaárak pedig szignifikánsan csökkentek a tavaly nyár végi szintekhez viszonyítva, a kilátások azonban továbbra is vegyesek, mivel a járműgyártás új rendelései májusban 2,6 százalékkal csökkentek, miközben a rendelésállomány 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.
Az elemző mindenesetre arra számít, hogy az energiaválság által okozott, várhatóan átmeneti megingásokat követően az idei év második felében újra fokozatos élénkülésre lehet képes az ipar, amit a belső kereslet fokozatos helyreállása, valamint új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és az autóiparhoz, valamint az élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat.
„Az ipari termeléssel kapcsolatos várakozásunkat a vártnál jóval gyengébb első féléves teljesítmény miatt 2,5 százalék körüli csökkenésre módosíthatjuk. 2024-től azonban a felfutó új kapacitások hatására jelentősen élénkülhet az ipari termelés, ami az idei gyenge bázis miatt meghaladhatja a 8 százalékot” – összegzett Suppan Gergely.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.