Bizonytalan jövő előtt áll a magyar ipar, de legalább újból életjelet adott magáról
Az ipari termelés kezd életjeleket mutatni – írta kommentárjában Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte: júliusban ugyan éves alapon csökkent a teljesítmény 2,6 százalékkal, ám az előző hónaphoz képest 2,8 százalékkal bővülni tudott.
A szakértő hangsúlyozta, mivel júliusi adatról van szó, ezért ezt még óvatosan kell kezelni, a nyári leállások időzítése nagyban befolyásolhatja a teljesítményt, így az augusztusival együtt lesz majd célszerű értékelni. Bár a KSH az első becsléskor még nem közli a részletes iparági adatokat, szerinte az látható, hogy továbbra is azok az iparágak teljesítenek jól, amelyek exportra termelnek (járműgyártás, villamos berendezés gyártása), míg a hazai piacra termelő ágazatok (például élelmiszeripar) volumenét tekintve kevesebbet gyártanak, mint tavaly.
Ennek oka a gyenge belső kereslet, köszönhetően annak, hogy a magas infláció erodálja a vásárlóerőt. Ugyanakkor az infláció csökkenésével ez a hatás is mérséklődik
– vélekedett az elemző, aki szerint a mai adatok alapján a harmadik negyedévben az ipar teljesítménye éves alapon vélhetően még fékezi a gazdasági teljesítményt, azonban már az előző negyedévinél kisebb mértékben. Negyedéves alapon pedig már bővülésre számítunk. Ehhez a magas rendelésállomány és a beruházások termőre fordulása segítséget nyújthat, ám szükséges a belső kereslet felfutása is – tette hozzá.
Ugyancsak pozitív meglepetésként értékelte a júliusi ipari kibocsátást Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell várni a részletes adatokat, hogy pontosan lássuk, mi állt a felpattanás mögött, ugyanakkor szerinte érdemi változás nem volt az ipari termelés szerkezetében. Miközben a termelés csökkenéséhez az alágak többsége hozzájárult, ez alól továbbra is kivétel maradt a villamos berendezés gyártása (akkumulátorgyártás) és az autóipar.
Mindezek alapján csupán az lesz a kérdés, hogy vajon az exportra termelő ágazatok tudtak az esetleges első nyári leállások utáni visszatérésben sokkal jobban teljesíteni, vagy a többi ágazatban esetleg már csökkent a visszaesés mértéke.
Ez utóbbi kulcsmozzanata lehet annak, hogy lássuk, a belső kereslet visszaesése kifulladt, vagy akár elérte a mélypontot – magyarázta a közgazdász. Úgy látja, hogy előretekintve rövid távon ez a kétarcúság megmarad, vagyis az exportra termelő ágazatok húzhatják az ipari termelést a kapacitásbővítő beruházások révén. Ám az export pozitív hatása szépen lassan gyengülőben lehet, hiszen az új exportrendelések globálisan is egyre visszafogottabban alakulnak, és amint a kapacitásfelfutás lezajlik, az innen származó egyszeri pozitív impulzus is kifulladhat.
Ami azonban az év vége felé pozitívabb kilátásokkal kecsegtet, hogy az iparvállalatok újraköthetik az energiaszerződéseiket egy már jóval kedvezőbb piaci áron. Mindez nagymértékben csökkentheti a költségeiket, aminek hatására ismét elkezdhet élénkülni a termelés az elszálló költségek miatt most visszafogottabban teljesítő szektorokban
– vélekedett Virovácz Péter, hozzátéve: ezt tovább segítheti, hogy az infláció fékeződésével és a vásárlóerő újbóli növekedésével itthon az év vége felé a belpiacra termelő ipari szektorok nemcsak a kínálati, de a keresleti oldalról is kaphatnak némi pozitív lökést, és ez ellensúlyozhatja az ipari export kezdődő gyengülését.
Az energiaárak mérséklődése enyhülést okozhat az energiaintenzív ágazatokban, amelyek termelése továbbra is visszafogott lehetett, azonban ennek mértéke már enyhülhet – értékelte az adatokat Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Hozzátette, az ipari termelés tavalyi negyedik negyedév elejétől tapasztalt megtorpanását döntően az energiaárak robbanásának következtében elsősorban az energiaigényes ágazatokban bekövetkező termelés visszafogása, vagy leállása okozta. Egyes ágazatokban, különösen az élelmiszeriparban pedig a gyengülő belső és külső kereslet eredményezett visszafogottabb termelést.
A kilátások kapcsán Suppan azt mondta, az év második felében újra fokozatos élénkülésre lehet számítani az ipari termelésben, amit a belső kereslet fokozatos helyreállása, valamint új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat.
A hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a CATL, az SK Innovation, a Samsung SDI, a BMW, a Mercedes, a Sunwoda Electronics, a Huayou Cobalt, az EVE Power, és más akkumulátorgyártó és beszállító kiemelkedő mértékű beruházásaival, valamint a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években.
"Az idén a kifejezetten gyenge első féléves teljesítmény miatt 2,5 százalék körüli csökkenést várunk az ipari termelésben, 2024-től azonban a felfutó új kapacitások hatására jelentősen élénkülhet az ipari termelés, ami az idei gyenge bázis miatt meghaladhatja a 8 százalékot" – jósolta az elemző.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.