Hegedüs Éva: nem került le a napirendről a Gránit Bank tőzsdei bevezetése

Egy évvel ezelőtt Szegeden tartották a Közgazdász-vándorgyűlést, ahol már mindenki érezte a bajt. Általános volt a közvélekedés például arról, hogy sötét felhők gyülekeznek a magyar gazdaság fölött – ez be is igazolódott, volt nagy égzengés, földindulás. Kezd-e már derülni az égbolt?

Kétféle ember van: az egyik, ha jönnek a nehézségek, a felhők, akkor nem nagyon látja a kiutat, a másik – ahová jómagamat is sorolom – viszont nem a problémákon kesereg, hanem a lehetőségeket keresi. De visszatérve a kérdésére, tavaly ilyenkor az áremelkedések elején voltunk, és csak bíztunk abban, hogy az infláció csökkenni fog. Most már látjuk és reális, hogy az év végére egy számjegyűvé váljon a pénzromlás. Az elemzők és a kormányzati szervek is 6 százalék környékére teszik a jövő évre várt átlagos inflációt, ez mindenképpen pozitív.

A bankvezérek kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy szemben a 2008–2009-es válsággal, a kínálati oldalon most nincs gond: a bankok tőkeerősek, bőséges likviditással rendelkeznek. A kereslettel ugyanakkor már nagyobb problémák vannak. Ha lemegy az infláció, egyből helyreáll majd a hitelkereslet? Ennyire egyszerű lenne a képlet?

Vannak nagyon egyszerű, ősi összefüggések, amelyek évszázadokkal ezelőtt alakultak ki, és működnek a mai napig. Az egyik ilyen természetes kapcsolat a GDP és a hitelezés alakulása között van. Ahhoz ugyanis, hogy a GDP növekedjen, finanszírozási forrásra, hitelre van szükség. A növekedés megköveteli, hogy a hiteloldalon is legyen egy erőteljes bővülés. Másrészről az, hogy ki a hitelképes, nagyon sok tényezőtől függ, de talán a lehető leglényegesebb a rendelkezésre álló jövedelem és a törlesztőrészlet aránya. Ha nagyon magas az infláció, akkor nem termelődik meg az a jövedelem, amely szükséges a piaci kamatozású hitelek adósságszolgálatához. Azt látjuk az idén, hogy azok a hitelek mennek, amelyekhez a költségvetés kamattámogatást biztosít, mint a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Széchenyi-kártya program és a CSOK, valamint a lakástámogatáshoz kapcsolódó kedvezményes hitelek. Egy ilyen gazdasági helyzetben, amikor háború van a szomszédban, csökkennek ugyan, de még mindig magasak az energiaárak, és magas az infláció, miközben a gazdaság sem növekszik. A költségvetésnek így arra is figyelnie kell, hogy a finanszírozási képességét kezelni tudja. Ezek az összefüggések adottak, ezért mondja mindenki, hogy ez nem kínálati kérdés, hiszen a bankok likviditása erős, az ő oldalukról lenne tér hitelezésre, csak a vállalkozások óvatosabbak.

Mikor jöhet el a hitelezési fordulat?

Az a saját tapasztalatom, hogy amikor a kamatok egy számjegyűek, akkor tud felpörögni a hitelezés, és annál erősebb lehet a dinamika, minél jobban közelítik a kamatok az 5–7 százalékos sávot.

Viszont azt lehet tudni, hogy a jegybank pozitív reálkamatot szeretne, tehát a korábbi alacsony kamatszintnél biztosan magasabban lesznek a kamatok. Így is beindulhat a hitelezés?

Nem kell a korábbinál magasabb kamatszintre berendezkedniük a bankoknak, mivel az infláció és a kamatok csökkenni fognak. Ettől függetlenül legkésőbb a jövő év elejétől pozitív reálkamatot várok.

A kerekasztal-beszélgetésen a hazai kkv-szektor termelékenységével kapcsolatban arról beszélt: hosszú időre van még szükségük, hogy utolérjék a nyugat-európai versenytársaikat. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke erre mondta azt, hogy nyolc-kilenc éve is elhangzottak ugyanezek. Jogos a kérdés: mégis milyen hosszú időre van szükségük?

Harminchárom éve építünk piacgazdaságot, előtte hosszú évtizedeken keresztül nem arra voltak szocializálódva az emberek, hogy vállalkozzanak. Így az a tőkeakkumuláció is hiányzott, ami a nagy nyugat-európai országokban több száz év alatt halmozódott fel vagyon, tőke vagy akár tudás formájában. A magyar gazdaság versenyképességének javításához szükség van arra, hogy az ország erős hazai vállalkozási szektorral rendelkezzen, beleértve a kkv-szektort is, olyan cégekre, amelyek hosszú évtizedeken keresztül képesek új értéket teremteni. Ahhoz, hogy ez az akkumulációs folyamat és tudás elterjedjen, tőkefelhalmozásra és edukációra is szükség van, amiben mindenkinek van szerepe, a bankoknak, a kormánynak, a kereskedelmi szervezeteknek, a vállalkozásoknak. Nem azt mondom, hogy hátra kell dőlni, és várni, amíg ez folyamat végbemegy, hanem egyszerűen látni kell, hogy hosszú időre van szükség. Nem tudom eléggé hangsúlyozni: 

Régóta azon dolgozunk a bankszövetségben, hogy kialakítsuk a pénzügyi tudatosság kultúráját, ezt a munkát a bankszövetség elnökségén belül, a Pénz7 pénzügyi ismeretterjesztő hét szponzoraként is támogatom. 

A Gránit Bank a mostani nehéz helyzetben is jócskán növelni tudta az új ügyfelei számát. Minek tulajdonítható ez az eredmény?

Az elmúlt időszakban megtöbbszöröztük ügyfeleink számát, és sok innovációt vezettünk be. Jelenleg is dolgozunk azon, hogy számukat gyarapítsuk. A bankszektorhoz képest is mindenben jobban teljesítünk lakossági fronton, betétben, hitelben egyaránt. 

Nyilván a többi bank az alternatív befektetési termékekkel helyettesíti a csökkenő betétállományt, amiből mi sem maradunk ki. Az államkincstár mellett az egyetlen olyan piaci szereplő vagyunk, amelynél mobilalkalmazáson keresztül lehet értékpapírszámlát nyitni, és állampapírt díjmentesen vásárolni és eladni. Ha pedig azt nézzük, hogy mennyi lakossági számla nyílt, a Magyar Nemzeti Bank első negyedéves adata szerint a bankszektorban nyílt lakossági számlák közel 20 százaléka a Gránit Banknál realizálódott. Csak az idén mintegy 20 ezer számla nyílt nálunk.

Mi a cél, hova szeretnének eljutni?

Az a célunk, hogy fenntartható módon, profitábilisan növekedjünk, és növeljük a részvényesi értéket a szolgáltatási palettánk, illetve az új innovációk folyamatos bővítése mellett. 

A digitális üzleti modell folyamatosan hozza az eredményeket, amit legutóbb a Global Banking and Finance Review szaklap A Leggyorsabban Növekvő Digitális Bank Magyarországon 2023 díjjal jutalmazott. A díj odaítéléséről szóló indoklás kiemelte a Gránit Bank nemzetközi szintéren is kiemelkedő ütemű fejlődését, az eBank mobilapplikáció folyamatos fejlesztését és a fenntarthatóságot támogató digitális megoldásokat. Ami a további terjeszkedést illeti, tavalyi akvizíciónk, az Equilor Befektetési Zrt. után idén várhatóan rövidesen zárunk egy újabb tranzakciót.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt arról a vándorgyűlésen, hogy a bankoknak valamilyen pluszteherrel kell szembenézniük. Tartanak ettől?

Pénzügyminiszter úr, mint a költségvetésért felelős miniszter, előadásában elvi lehetőségként beszélt a bankadóról, nem az általa vagy a kormányzat által tervezett, kivetendő adóról. Természetesen senki sem szereti, ha pluszadókat vonnak el tőle, így mi sem pártolnánk egy ilyen megoldást.