Kétélű fegyver lenne a banki különadók kiterjesztése

Néhány hónapnyi szünet után ismét napirendre került a banki extra terhek ügye. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis Egerben, a Közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt csütörtökön, hogy a kormány mérlegeli a további adófrontok nyitásának lehetőségét, miután a bankok profitja jelentősen emelkedett az elmúlt egy évben. A kormány ezen kívül mérlegeli a kamattámogatott hitelek átalakítását is – tette hozzá. 

A pénzügyminiszter szavaira viszont elég gyorsan megérkezett a válasz. 

– jelentette ki Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője a Fidesz és a KDNP kihelyezett esztergomi frakcióülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón csütörtök délután. A frakcióvezető azt is közölte, hogy a miniszterelnök szerdán a frakciók tagjai előtt tartott előadásában arról beszélt, hogy a költségvetési hiányt a kormány csökkenő pályán fogja tartani, és a kereskedelmi és iparkamarával, valamint a bankszövetséggel kötött megállapodást is be fogja tartani. Kocsis Máté hangsúlyozta, hogy az infláció csökkenő pályán van, a hitelminősítők szerint a magyar gazdaság alapjai stabilak, erősek, és a hitelezést fel kell gyorsítani.

A frakcióülés közben elhangzottak ellenére ugyanakkor bizonyos szempontból érthető a pénzügyminiszter felvetése: a költségvetési deficit csökkentése érdekében ugyanis minden lehetséges eszközt mérlegelni kell, és ennek a banki különadó több szempontból is megfelel. Az egyik, hogy olyan bevételről van szó, amely viszonylag jól tervezhető – vagyis a befizetését az érintettek nem tudják megkerülni, miközben a teher tovább hárítására is korlátozottak a lehetőségeik. Az szintén erős érv lehetne a banki külön terhek növelése – esetleg egy újabb elem bevezetése – mellett, hogy a hitelintézeti szektor nyeresége és jövedelmezősége látványosan emelkedett az idén: az egyedi (tehát csak az itthoni tevékenységekből származó) nettó profit meghaladta a 676 milliárd forintot ez év első felében, ami több mint háromszorosa volt az egy évvel korábbinak. A konszolidált szemléletű (vagyis a külföldi érdekeltségek számait is tartalmazó), első hathavi nettó profit pedig már megközelítette a 978 milliárd forintot, ami szintén többszöröse az egy évvel korábbi 226 milliárdnak. A harmadik érv a banki külön terhek emelése mellett, hogy politikai szempontból jól kommunikálható lépésről van szó: viszonylag kevesen kapnák ugyanis fel a fejüket arra, hogy a bankoknak több adót kellene fizetniük.

A banki különadók növelése vagy kiterjesztése ellen viszont ma már legalább annyi érv szól, mint mellette. Az egyik legfontosabb, hogy egy új adóteher bevezetése, vagy a meglévők kiterjesztése szinte biztosan csökkentené a szektor mozgásterét és ezzel a hitelezési aktivitását is, amely nyilvánvalóan szembe menne a kabinet gazdaságélénkítési céljaival.

A másik fontos szempont, hogy a bankok 2023-ra várható, rekordméretű nyereségéhez egy sor egyszeri tényező is hozzájárult: ezek közül a legfontosabb ezek közül a kamateredmény megugrása, ami a magas kamatkörnyezettel magyarázható. Kérdéses emellett az is, hogy meddig terhelhetők még a piaci szereplők, amelyek tavaly – a Magyar Bankszövetség elnöke, Jelasity Radován szerint– 500 milliárd forintnyi extra terhet kaptak a nyakukba. Ezen a számon pedig nem nagyon lehet csodálkozni:

A banki extra terhek emelése ellentmondana a fokozatos kivezetésükre vonatkozó korábbi ígéretekkel, javaslatokkal is: Varga Mihály a bankszövetség májusi, testületi ülésén jelentette be, hogy a kormány fokozatosan kivezeti az extraprofitadókat – nem csak a bankoknál, hanem a többi ágazatban is. Ezt az ígéretet egyébként egy már megjelent jogszabállyal be is váltotta a kabinet: a rendelet szerint a 2024. évi extraprofitadó-fizetési kötelezettség csökkenthető, ha a bank vagy pénzügyi vállalkozás a meghatározott feltételek szerint növeli az állampapír-állományát. Állampapír-vásárlással viszont a különadó-fizetési kötelezettség az adóévre fizetendő összeg maximum feléig csökkenthető. Az extraprofitadókra vonatkozó szabályozásról a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is javaslatcsomagot állított össze a pénzügyi tárcának, amelyben a bankokra hárított teher csökkentését is szükségesnek nevezték.