Az infláció elleni háborút még nem sikerült megnyerni, de egy fontos csatát igen

A szeptemberi inflációs mutató nagyon markáns lassulásról számol majd be, ám érdemes emlékeznünk arra, hogy mi történt egy évvel ezelőtt. A rezsiszabályok változását követően jócskán megugrott az infláció 2022 szeptemberében. Mindez azt jelenti, hogy ezúttal a magasabb rezsiköltség bekerül az inflációs mutató bázisába, és ezáltal maga az éves alapú árváltozás üteme érdemben csökken – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal kedden teszi közzé a legfrissebb inflációs adatokat, ennek apropóján kérdeztük az elemzőket, hogy mondják el, mire számítanak. 

Augusztusban a vártnál kisebb mértékben csökkent az infláció. Bár a 16,4 százalékos drágulás jócskán alatta volt az év eleji 25,7 százalékos áremelkedésnek, így is csalódást keltett, mivel az elemzők 16 százalék alatti pénzromlásra számítottak. Szeptemberben viszont nagyban mérséklődhetett az áremelkedések üteme a magas bázisnak köszönhetően. Tavaly szeptemberben a rezsicsökkentés átalakítása miatt egyetlen hónap alatt 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, amivel akkor a drágulás üteme először lépte át a 20 százalékot.

Virovácz Péter jelezte, hogy ezzel szemben aligha lehet győzelmet hirdetni az infláció felett. Egyrészt még mindig az inflációs célhoz képest négyszeres az általános drágulás mértéke.

„Másrészt a szeptemberi havi átárazás, vagyis a hvai alapú infláció markánsan felülmúlja majd a historikus átlagot. Ugyanis havi alapon 0,5 százalékos áremelkedéssel számolok idén szeptemberben. Egyébiránt mindez duplája annak, mint amekkora havi átárazás megengedett lenne ahhoz, hogy fenntartható módon elérhető legyen az inflációs cél” – magyarázta a szakember.

Az üzemanyagárak és a forint húzzák a drágulást, csatát nyertünk

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője kommentárjában azt emelte ki, hogy a havi alapú árváltozás két tényezőre vezethető vissza: a világpiaci olajár emelkedésére és így az üzemanyagok drágulására, illetve a forint gyengülésére. A hazai fizetőeszköz árfolyama júniusban volt a legerősebb, akkor egy euróért átlagosan 370,72 forintot kellett adni, ez azonban szeptemberben már 386,50 forint volt, ami 4,3 százalékos gyengülés, és ez szerinte fokozatosan megjelenik az árakban is. 

A közgazdász szerint ez a két tényező nem veszélyezteti azt, hogy az infláció az idén az egy számjegyű tartományba kerüljön, legfeljebb ez a korábbi becslésekkel szemben nem októberben, hanem novemberben következik be, míg decemberben az infláció 7-8 százalék körül alakulhat. Viszont jelezte azt is, hogy a 7-8 százalékos inflációs szint még nem jelenti azt, hogy a jegybank elérte volna inflációs célját, ezért szerinte továbbra is szükség van a szigorú monetáris politikára – még ha nem is olyan szigorúra, mint néhány hónappal ezelőtt. 

– vélekedett Regős Gábor, aki világossá tette azt is, hogy az infláció lassulása még nem jelenti az árak csökkenését, a magas árak tehát a legtöbb termék esetében velünk maradtak – még az energiaárak vagy a forintárfolyam tavalyinál konszolidáltabb szintje ellenére is.

Tovább mérséklődhetnek az élelmiszerárak, erősödik a verseny

Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató junior makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a háztartási energia átalakításának hatása mellett az élelmiszerek csökkenő inflációja is meghatározó lehetett a hónap során. Az árstopok kivezetése nem okozott jelentős inflációs többletet augusztusban, szeptemberben pedig tovább folytatódhat az éves bázisú infláció csökkenése, ami leginkább a kormányzati intézkedéseknek, mint az online árfigyelő rendszer sikerességének tudható be. Több olyan termék esetében ugyanis, amelyek elérhetők a honlapon, havi bázison is mérséklődő árak láthatók, ami többek között az eszköz által a kiskereskedelmi láncok között generált növekvő verseny következménye.

Ráadásul itt is megjelenik a bázishatás, ahogy Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője rámutatott: az élelmiszerárak is nagymértékben emelkedtek tavaly szeptemberben, ami ugyancsak kiesik a bázisból. Ezzel szemben idén a terményárak és a nyersélelmiszer-felvásárlási árak esése lehetővé teszi az élelmiszerek egyre szélesebb körében az árcsökkenést, amit a kiskereskedelmi láncok közötti árverseny, valamit az árfigyelő rendszer is valamelyest erősít – vélekedett a közgazdász, aki jelezte, hogy a dezinfláció emellett folytatódhatott a ruházati termékek és a tartós fogyasztási cikkek esetében is, részben bázishatások, részben az egy évvel ezelőttinél erősebb forintárfolyam miatt.

Ismét pozitív lehet a reálkamat, továbbra is óvatos marad a jegybank

A mostani inflációs adat egyúttal mérföldkő is, mert azzal, hogy az infláció 13 százalék alá csökkenhetett, a visszatekintő reálkamat a pozitív tartományba kerülhetett. Viszont Regős szerint ez sem jelenti azt, hogy a jegybank gyors ütemben lazíthat, hiszen a forint árfolyama továbbra is gyenge, az inflációs várakozások magasak, és a világ nagy jegybankjai közül az EKB még nem lazított, a Fed pedig a kamatemelési ciklusát sem zárta le. Úgy látja, a csökkenő kamatkülönbözet veszélyeztetné az árfolyamot, és ennélfogva a dezinflációs folyamatot is. 

Virovácz szerint pont emiatt zárja ki, hogy a mostani alapkamat és a legfrissebb inflációs mutató különbözeténél nagyobb mértékben vágja vissza októberben a kamatot a jegybank. Azzal ugyanis egy rövid időre ismét visszalökné a visszatekintő reálkamatot a negatív tartományba, ami szerinte a forint sérülékenységét látva aligha lenne kívánatos. Mivel továbbra is inkább reflációs (az infláció újbóli felerősödésére utaló) kockázatokat látni a monetáris politika időhorizontján, és a forint is hevesen reagál a kockázatvállalási hajlandóság változására, így a korábbiaknál (és a piaci konszenzusnál) jóval óvatosabb monetáris politika lehet indokolt – vélekedett az ING Bank vezető elemzője.