Téli óraátállítás egészségügyi kockázatokkal: tudományos alapon kellene dönteni

Az alvászavar világméretű jelenség, súlyosan érintettek benne a magyarok is, akiknek mindössze 4 százalékának megfelelő az alvásminősége. Nemzetközi kutatások szerint az egy főre jutó alvás mennyisége világszerte jelentősen csökken, az alváshiányos éjszakák száma pedig 13-15 éjszakával nő. Mindennek komoly élettani következményei vannak, már 120 féle alvásbetegséget tartanak számon.

A hétvégén visszaállítjuk az órát 

A téli időszámítás és a nyári időszámítás közül a téli, vagyis a hamarosan életbe lépő az eredeti, az utóbbira évtizedekkel ezelőtt gazdasági érdekekre hivatkozva, az energiafelhasználás csökkentése érdekében álltak át a nemzetek. 

A kétféle időszámítás eltörlése slágerkérdés lett, 2019-ben az EU-ban népszavazás döntött arról, hogy a nagyon nagy többség szeretné, ha nem lenne kétféle időszámítás. Ennek ellenére még egytelen kormány sem lépett, egyedül a csehek mondták ki, hogy öt évig nem változtatják meg a jelenlegi rendszert. 

Egészségügyi szakemberek időközben egyértelműen állást foglaltak a kérdésben, amiről a Rio de Janeiroban épp ma záruló, 72 ország részvételével zajló alváskonferencián is központi kérdésként tanácskoznak – tudtuk meg G. Németh Györgytől, a Magyar Alvás Szövetség elnökétől, aki maga is meghívott előadóként vett volna részt az eseményen. A szakember leszögezte:

Talán soha nem volt olyan erős a vita világszerte a téma kapcsán, amiben a gazdasági érvek mára elfogytak, nem indokolja semmi a változtatást.

A tavaszi óraátállítást követően megnő a balesetek és a kórházi halálozások száma, megbomlik a belső ritmus. A téli időszámításra való átállás sem zökkenőmentes, napokba, hetekbe kerül ritmust váltani, hiszen vasárnaptól egy csapásra egy órával hamarabb sötétedik, ami a szervezetet is megviseli, és az alvásra is hatással van. A jó alvás elengedhetetlen része az általános egészségnek, enélkül többek között hangulati rendellenességek, szívproblémák, elhízás vagy éppen cukorbetegség is felléphet. 

Az elegendő és minőségi alvás hiányának egyik oka az éghajlatváltozás: dán tudósok 7,41 millió éjszakai alvást követtek nyomon és azt vették észre, hogy még a melegebb éghajlatú földrajzi zónákban is kevesebbet alszanak az emberek, és nehezen tudnak alkalmazkodni az alvási hőmérséklet emelkedéséhez.

ennek pedig számos élettani hatása is van – hívta fel a figyelmet a Jysk és a Magyar Alvás Szövetség a nemzetközi üzletlánc és a szakmai szövetség frissen kötött  stratégiai partnerségének bejelentésén. Ennek hangsúlyos eleme az áruházi eladókon keresztül a vásárlók tájékoztatása, a szakszerű tanácsadás. A jó alváshoz ugyanis a megfelelő tárgyi feltételek, a jó matrac, párna és takaró egyaránt elengedhetetlen.

Az alváshoz kapcsolódó termékek leginkább az utolsó negyedévben kelendők, összességében pedig a JYSK-nél az árbevétel nagyjából harmadát teszik ki. A párnákból a memóriahabos verziók, míg a paplanból a négyévszakos verziók számítanak favoritnak.

Egyre keresettebbek, a lakosság 48 százaléka él valamilyen elalvást segítő termékkel, többnyire gyógyteákat fogyaszt, és gyorsan terjedni kezdtek az alvásfigyelők, már a lakosság 9 százaléka használ ilyeneket. Szubjektív, de a tényleges és az érzékelt alvásminőség között nagyra nyílt az olló, a valóban minőségi alvás aránya ijesztően csekély.

Óriási probléma az okoseszközök mértéktelen használata, az orvoshoz vitt tizenévesek már kütyükkel nőttek fel, azzal kelnek és fekszenek. G. Németh György kérdésünkre elmondta, hogy az elektronikus eszközök a felnőttek körében is hasonló mértékben járulnak már hozzá az alvás, illetve elalvási problémákhoz.

Mi történik, ha visszaállítjuk az órát? 

Vasárnap tovább aludhatunk, hiszen hajnali háromkor azonnal hajnali kettő lesz majd. Kérdés, hogy ez mivel jár azon túl, hogy reggelenként még sötétben ébredünk, igaz, délután – kezdetben – tovább lesz világos.

Egyelőre nem tűnik időszerűnek, hogy a téli és a nyári időszámítás a parlement elé kerüljön, a kérdést ugyanis éppen most vetette el az országgyűlés gazdasági bizottsága – emlékeztetett a Magyar Alvás Szövetség elnöke. G. Németh György szerint a döntés elodázása európai trend, és félő, hogy esetleg nem tudományos, egészségügyi alapon, hanem valamelyik európai gazdasági nagyhatalomnak az érdekei mentén egységesül az európai időszámítás. Persze ez még mindig a jobbik eset, mint a netán eltérő időzónák esete, az országhatáronkénti óraátállítás rémképe.