Óriási bajban lehetnek azok a megyei jogú városok, amelyek politikai okokból nem használták fel a Modern Városok Program (MVP) forrásait. Mint ismert, a Magyar Közlönyben a múlt héten megjelent jogszabályok értelmében Modern Városok Programot a kormány a megváltozott gazdasági helyzet miatt megszünteti, és arra kötelezi az érintett településeket, hogy azokat az összegeket, amelyeket ugyan megkaptak előlegként, de 2015 óta, vagyis a program fennállása óta nem tudták elkölteni, fizessék vissza az államnak.
Nagyon eltérő azonban, hogy ki mekkora összeggel tartozik az államnak. Míg Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András szerint a városnak nincsen visszafizetési kötelezettsége, hiszen szinte valamennyi folyamatban lévő fejlesztése befejeződik időben,
addig nagy bajban lehet Szeged, Érd és Eger is, ahol úgy ültek évekig a milliárdokon, hogy egy kapavágás sem történt.
Ezeken a településeken még a közbeszerzések kiírása is problémákba ütközött.
Korábban írtunk róla, hogy Szegeden szinte semmi nem valósult meg az MVP-ből. Orbán Viktor miniszterelnök és Botka László polgármester még 2017-ben állapodott meg a dél-alföldi megyeszékhely programjáról: a 157 milliárdos keretösszegű program tartalmazta többek között a 47-es út négysávosítását, egy új, vegyes forgalmú Tisza-híd megépítését, a Belvárosi híd rekonstrukcióját, valamint a rakpartok komplex megújítását. Ez utóbbin kívül azonban nyomát sem láttuk annak a közbeszerzési értesítőben, hogy bármennyire is haladt volna az egyes programelemekkel a városháza. De ennél is nagyobb probléma, hogy a 200 hektáros ipari park megvalósítása sem volt fontos valamiért a városvezetésnek. Talán a BYD érkezése lendíthet ezen valamennyit.
Hétmilliárd forint fel nem használt forrást kell visszafizetnie Érdnek, számos program el se kezdődött
– közölte Aradszki András, Érd és térsége országgyűlési képviselője, aki rámutatott, hogy a 70 ezres agglomerációs településnek összesen 77 milliárd forint állt rendelkezésre a program keretében, amelyből infrastrukturális és intézményi fejlesztések sora megvalósult szűk évtized alatt. Ugyanakkor a 2019 óta regnáló városvezetés több programelem esetében egy lépést sem tett, ezek között említette az Ófalu és a Minaret környékének turisztikai fejlesztését, amelyre hiába kapott több milliárd forintot a város évekkel korábban, a polgármester nem érezte szükségét a beruházások elindításának.
A Heol emlékeztet, hogy Egernek például az M25-ös gyorsforgalmi utat, egy intermodális csomópontot, az egri vár állagmegóvását és turisztikai célú fejlesztését, a déli ipari park rendezését, valamint egy uszodakomplexumot ígért a miniszterelnök 2015. áprilisi látogatásán. Mindebből egyedül a gyorsforgalmi, ami megépült, illetve hozzáfogtak a vár felújításához, amire még 2023-ban is több milliárd forint lett betervezve a költségvetésbe. Az uszodának viszont se híre, se hamva, pedig 10,7 milliárd forint lett elkülönítve, tehát vélhetően ennyit kell visszautalnia az államnak is.
Az MVP 2015-ben indult útjára, a miniszterelnök 23 megyei jogú várossal kötött megállapodása értelmében tételes projektlista tartalmazta az egyes települések fejlesztéseit. A nyolc év alatt összesen 2353 milliárd forintot osztottak ki, többek között ebből a keretből valósult meg a debreceni Csokonai Színház felújítása, a miskolci Y híd vagy a hamarosan átadásra kerülő székesfehérvári multifunkcionális csarnok.
Bár a jogszabály alapján a Miniszterelnökség és a megyei jogú városok közötti támogatási jogviszony megszűnik, de a a kormány egyúttal megbízta Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy a megállapodásokat vizsgálja felül, majd az áttekintés után osztályozza az egyes projekteket, és annak alapján döntsön a folytatásról. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet tételesen felsorolja, hogy mely projekteknek fellegzett be, és melyek folytatódhatnak pozitív döntés esetén. Ezek közé esik a debreceni reptér, illetve az egri vár fejlesztése is, tehát ha a költségvetés keretei engedik, akkor folytatódhatnak a különböző programelemek az Építési és Közlekedési Minisztérium égisze alatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.