Októberben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a fogyasztói árak, szeptemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal, ezzel eldőlt, hogy másfél év után ismét 10 százalék alatt van az infláció Magyarországon, azaz teljesült a kormány év elején kitűzött célja. Januárban 25,7 százalékon tetőzött a drágulás, azóta ez volt a 9. hónap, hogy csökkent az infláció.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa előzőleg azt jósolta, hogy a pénzromlás mértéke a szeptemberi 12,2 százalék után a múlt hónapban éves bázison 10,3 százalékos, havi alapon pedig 0,2 százalékos lehetett.
Tehát a mai adat egyértelműen meglepetés, ami az üzemanyagok árcsökkenésének tudható be. Ráadásul beigazolódott az a korábbi feltételezésünk is, hogy nincsen árnyomás a magyar gazdaságban, ugyanis már a negyedik egymást követő hónapban mutatott a havi maginflációs index alacsony, 0,3 százalékos értéket.
Augusztusban még feljebb tolta a teljes inflációs pályát az üzemanyagok drágulása, emiatt úgy tűnt, hogy nem októberben, hanem csak novemberben lesz 10 százalék alatt a pénzromlás üteme. Hogy nem így lett végül, az az üzemanyagok árcsökkenésének köszönhető, a KSH szerint októberben 3,8 százalékkal lettek olcsóbbak az üzemanyagok, ami képes volt kompenzálni a nyári drágulást. Még szeptember végén ült le Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az üzemanyag-kereskedőkkel, bár sok részlet nem ismert a tárgyalásról, annyit azonban tudni lehet: a kormány kérése az volt, hogy legalább a régiós középmezőny szintjére csökkentsék az áraikat, illetve az árstop kivezetése után megemelt árréseiket. A tárgyalásnak meg is lett a hatása, azóta a benzin mintegy 60 forinttal, a gázolaj pedig 40 forinttal lett olcsóbb.
Ami a részletes adatokat illeti, az élelmiszerek ára az előző évhez képest 10,4 százalékkal emelkedett októberben, ezen belül leginkább a cukoré (54,4 százalék), a csokoládé és kakaóé (23,8 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (szintén 23,8 százalék), valamint a büféáruké (22,0 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal csökkent.
A háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 5,4, a palackos gázért 4,7 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 30,2 százalékkal nőtt.
A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 21,3, az üdülési szolgáltatás 17,8, a járműjavítás és -karbantartás 16,3, a sport- és múzeumi belépők 14,7 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került. A szeszes italok, dohányáruk ára 11,6, ezen belül a szeszes italoké 13,7 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 0,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 10,4, a fűtő- és főzőberendezésekért 5,9, az új személygépkocsikért 4,7, a szobabútorokért 4,4 százalékkal többet, a használt személygépkocsikért 9,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Az állateledelek ára 29,3, a mosó- és tisztítószereké 20,0, a testápolási cikkeké 9,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 4,3 százalékkal magasabb lett.
A fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek szeptemberhez képest. Az élelmiszerek ára pedig átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a margarin 2,5, a sajt 1,2, a cukor 1,1, a liszt 1,0 százalékkal kevesebbe, a csokoládé, kakaó 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok 0,7 százalékkal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal csökkent. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 3,2 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 1,2 százalékkal csökkent, a vezetékes gázé nem változott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.