Infláció: a csillagos egekből indult, a középmezőnyhöz érkezett

Az infláció Magyarországon a piaci várakozásokhoz képest egy hónappal korábban, októberben vált egy számjegyűvé: a fogyasztói árak 9,9 százalékkal nőttek a tizedik hónapban éves szinten, miközben év elején még egymást követték a 25 százalékos adatok.  Az igazán kellemes meglepetés a fogyasztóknak az volt, hogy az árak októberben az előző hónaphoz képest kismértékben, 0,1 százalékkal csökkentek is. Erre 2021 óta csak egyszer volt még példa, idén májusban; tavaly ősszel a havi alapú drágulás 4 százalék felett is járt. 

A tizedik hónapban havi összehasonlításban a margarin ára 2,5 százalékkal, a sajté 1,2, a cukoré 1,1, a liszté 1 százalékkal,  az üzemanyagok ára kiugróan, 3,8 százalékkal csökkent. Éves összehasonlításban a tojás ára 16,9 százalékkal, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal lett olcsóbb; igaz, több élelmiszerért – például a cukorért, a csokoládéért és a kakaóért – többet kellett fizetni.

Mindenhol ugyanaz a sztori

A 10 százalék alá épphogy benézett októberi mutató még mindig magasnak számít régiós összevetésben, jövőre viszont a magyarországi adat már belesimul a középmezőnybe – mondta a Világgazdaságnak Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. A pénzintézetnél arra számítanak, hogy 2024-ben az infláció átlagosan 5,3 százalékos lehet a nyolc környező országban, hazai előrejelzésük pedig 5,5 százalék. 

Nyeste Orsolya rámutatott: 

Haladás a balti államok útján 

A sztori ugyan hasonló minden országban, annak lefutása azonban egyedi: van, ahol hamarabb, van, ahol később érte el csúcsát az infláció – hívta fel a figyelmet az elemző. Hozzátette: Magyarországon bizonyos hatások – például az energiaárak emelkedése – később jelentek meg a mutatóban, emiatt a bázisból is később kerülnek ki más uniós országokhoz viszonyítva, tehát az infláció később lendült meg, és később is normalizálódik. 

A balti országokban például – az észteknél, a letteknél és a litvánoknál – tavaly évközben volt a csúcson, 20-25 százalékon az infláció,  idén júniusra pedig már egy számjegyűre váltottak mindhárom országban. A régiós tagállamok közül a lengyeleknél és a románoknál szeptemberre csökkent 10 százalék alá az infláció, a szlovákoknak júliusra, a cseheknek – akárcsak a balti országoknak – júniusra, a szlovénoknak áprilisra sikerült a mutatvány. 

Az idei drágulás még fáj

A jelenlegi kilátások alapján az infláció év végére ugyan várhatóan 7 százalék körüli szintre esik vissza, az éves adat azonban az év elejei kiugró számok miatt borítékolhatóan magas lesz. Emlékezetes, hogy januártól márciusig 25 százalék felett volt az árdrágulás mértéke, ezt követően pedig újabb három hónapig  a KSH továbbra is 20 százalék feletti adatokat közölt; ezekkel a számokkal egyébként Magyarország uniós viszonylatban az élre került akkor. 

A jegybank őszi jelentésében azzal számolt, hogy éves szinten idén a 17,6 és 18,1 százalék közötti sávban lesz az infláció hazánkban, jövőre azonban már 4-6 százalékot vetítettek előre; ebbe a tartományba beleilleszkedik az Erste előrejelzése is. 

A fává nőtt infláció

A kívülről érkező nyomás enyhülése mellett az infláció ütemének a csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy a gazdasági növekedés leállt, a kereslet pedig visszaesett, ami korlátot szabott az átárazásoknak: ha eltűnnek a vevők, nem lehet drágítani. A gazdasági folyamatok mellett azonban a kormány is tett lépéseket az árdrágulás megfékezésére például az árkorlátozásokkal, az online árfigyelő létrehozásával, de ebbe a körbe sorolható az üzemanyagpiac szereplőinek tárgyalóasztalhoz ültetése is. 

– ezzel indokolta a kormányzati intézkedéseket Orbán Viktor miniszterelnök egy szeptemberi interjúban azzal puhítva a kijelentését: mindez nem a jegybank felelőssége. A kormány is kapott kritikát korábban az MNB részéről, Matolcsy György tavasszal parlamenti beszédében az árstopokat és a költségvetési hiány elengedését kifogásolta. 

A vágyott 2-4 százalék

Amennyiben semmilyen váratlan forgatókönyv nem zavarja meg a folyamatot, a mérséklődő infláció mellett a jegybank folytathatja a kamatcsökkentéseket: év végére a várakozások szerint az alapkamat a mostani 12,25 százalékos szintről 10-11 százalékig eshet vissza. Az októberi kamatdöntő ülésen 75 bázispontos vágást hajtott végre az MNB, de tárgyaltak ennél nagyobb, 100 bázispontos és kisebb, 50 bázispontos forgatókönyveket is. 

A növekedésnek jót tenne az ütemesebb kamatvágás, a kormány képviselői részéről voltak is célzások arra, hogy többet várnának el az MNB-től, a központi pénzintézet azonban óvatosan közelíti meg a kérdést. A törvény szerint az MNB feladata elsődlegesen az infláció visszaterelése a 2-4 százalékos sávba, ezt követően – amennyiben a pénzügyi rendszer stabilitása megvan – támogathatja a kormány gazdaságpolitikáját, illetve a zöld átállást. 

A citromdíjtól az alagút végéig

Összességében elmondható: az októberi 9,9 százalékos inflációval valószínűleg az ország továbbra is citromdíjas maradt az EU-ban, nem utolsó sorban a fentiekben már részletezett eltolódás miatt. A tizedik hónap adatait csak pénteken teszi közzé az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat, de szeptemberben a tagállamok között a legmagasabb értéket, 12,2 százalékot a magyar adat mutatta harmonizáltan, amelyet 9,2 százalékkal a román, majd 9 százalékkal a szlovák, 7,7 százalékkal a lengyel és 7,4 százalékkal a horvát követett. 

Pozitívum, hogy a kiugró számokat viszonylag gyorsan, néhány hónap alatt sikerült leszorítani  hazánkban, miközben voltak olyan országok, ahol egy évig is eltartott míg az infláció újra egy számjegyűvé vált. Nehéz pillanatok voltak, mára azonban talán már a magyar fogyasztó is érzékeli, hogy az állandó átárazás lekerült a napirendről, árcsökkenésekre is van példa. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy 10-15 százalékos béremelésről születhet döntés, a reálbérek pedig nőnek, akkor jó esély mutatkozik arra, hogy a pénztárcák lassan elkezdjék kiheverni az utóbbi másfél évben elszenvedett sokkokat. A növekedés friss adatai is azt támasztják alá, hogy a pozitív folyamatok elindultak, már látszik a fény az alagút végén.